Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2016-tól kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz legalább egy középfokú komplex nyelvvizsga megléte. A lépés főleg azokat érintheti érzékenyen, akik korábban végeztek alapképzésen, amikor még nem volt követelmény a középfokú nyelvtudás.

Jövőre már nem lehet bekerülni osztott mesterszakos képzésre legalább egy komplex általános nyelvi középfokú – tehát B2-es – nyelvvizsga nélkül. Ez több képzés esetében már eddig is feltétel volt, de még volt néhány képzés, melynél nem követelték meg a nyelvvizsga-bizonyítványt.
A rendelet szerint a 2016 szeptemberében induló képzések esetében kell először alkalmazni ezt a szabályt, ezért a tavaszi jelentkezéskor erre már érdemes odafigyelni.
A változás csak azokat érinti érzékenyen, akik még akkor végezték el az alapszakjukat, amikor nem volt követelmény a nyelvvizsga, vagy nem kellett középfokú. A nyelvvizsga egyre hangsúlyosabb szerepet kap, 2020-tól például már alapképzésre is csak ennek birtokában lehet jelentkezni.
Még mindig rengeteg a megfelelő nyelvvizsga hiányában beragadt diploma az egyetemeken. Tavaly országosan a végzettek mintegy harmada nem kapta meg a papírját, mert nem tette le időben a szükséges nyelvvizsgát.
Ez a probléma már évek óta általánosnak nevezhető, ezért az állam ingyenes diplomamentő programokat hirdetett. Erre idén még november 15-ig van lehetőség jelentkezni. Bővebben itt olvashattok róla.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.