2016-tól kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz legalább egy középfokú komplex nyelvvizsga megléte. A lépés főleg azokat érintheti érzékenyen, akik korábban végeztek alapképzésen, amikor még nem volt követelmény a középfokú nyelvtudás.
Jövőre már nem lehet bekerülni osztott mesterszakos képzésre legalább egy komplex általános nyelvi középfokú – tehát B2-es – nyelvvizsga nélkül. Ez több képzés esetében már eddig is feltétel volt, de még volt néhány képzés, melynél nem követelték meg a nyelvvizsga-bizonyítványt.
A rendelet szerint a 2016 szeptemberében induló képzések esetében kell először alkalmazni ezt a szabályt, ezért a tavaszi jelentkezéskor erre már érdemes odafigyelni.
A változás csak azokat érinti érzékenyen, akik még akkor végezték el az alapszakjukat, amikor nem volt követelmény a nyelvvizsga, vagy nem kellett középfokú. A nyelvvizsga egyre hangsúlyosabb szerepet kap, 2020-tól például már alapképzésre is csak ennek birtokában lehet jelentkezni.
Még mindig rengeteg a megfelelő nyelvvizsga hiányában beragadt diploma az egyetemeken. Tavaly országosan a végzettek mintegy harmada nem kapta meg a papírját, mert nem tette le időben a szükséges nyelvvizsgát.
Ez a probléma már évek óta általánosnak nevezhető, ezért az állam ingyenes diplomamentő programokat hirdetett. Erre idén még november 15-ig van lehetőség jelentkezni. Bővebben itt olvashattok róla.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
