Jön a szigor: jövőre minden mesterszakon kötelező lesz a nyelvvizsga

2016-tól kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz legalább egy középfokú komplex nyelvvizsga megléte. A lépés főleg azokat érintheti érzékenyen, akik korábban végeztek alapképzésen, amikor még nem volt követelmény a középfokú nyelvtudás.

  • Eduline
Shutterstock

Jövőre már nem lehet bekerülni osztott mesterszakos képzésre legalább egy komplex általános nyelvi középfokú – tehát B2-es – nyelvvizsga nélkül. Ez több képzés esetében már eddig is feltétel volt, de még volt néhány képzés, melynél nem követelték meg a nyelvvizsga-bizonyítványt.

A rendelet szerint a 2016 szeptemberében induló képzések esetében kell először alkalmazni ezt a szabályt, ezért a tavaszi jelentkezéskor erre már érdemes odafigyelni.

A változás csak azokat érinti érzékenyen, akik még akkor végezték el az alapszakjukat, amikor nem volt követelmény a nyelvvizsga, vagy nem kellett középfokú. A nyelvvizsga egyre hangsúlyosabb szerepet kap, 2020-tól például már alapképzésre is csak ennek birtokában lehet jelentkezni.

Még mindig rengeteg a megfelelő nyelvvizsga hiányában beragadt diploma az egyetemeken. Tavaly országosan a végzettek mintegy harmada nem kapta meg a papírját, mert nem tette le időben a szükséges nyelvvizsgát.

Ez a probléma már évek óta általánosnak nevezhető, ezért az állam ingyenes diplomamentő programokat hirdetett. Erre idén még november 15-ig van lehetőség jelentkezni. Bővebben itt olvashattok róla.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?