Hatmilliárdos ösztöndíjprogramot ígér az egyetemistáknak Réthelyi

Százmilliárd forintos európai uniós fejlesztési program indul márciusban a felsőoktatási intézmények számára -...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Százmilliárd forintos európai uniós fejlesztési program indul márciusban a felsőoktatási intézmények számára - jelentette be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kedden.  A miniszter elmondta, hogy a források elsősorban az egyetemek és főiskolák oktatási minőségének a fejlesztését, valamint a hallgatói és az oktatói kiválóság kiemelt támogatását szolgálják. 

Hozzátette: olyan projekteket szeretnének támogatni a márciusban kiírandó pályázatok keretében, amelyek az oktatáspolitika és az intézmények elképzeléseit egyaránt tartalmazzák. Réthelyi Miklós szólt arról, hogy a projektekhez elkészült a módszertani útmutató, amelyet kedden megkaptak a felsőoktatási intézmények. A százmilliárd forintot az Európai Szociális Alap és az Európai Fejlesztési Alap biztosítja Magyarország számára. Ezenkívül a kormányzat az intézményekkel közösen megkezdi a felsőoktatás középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozását - jegyezte meg a miniszter.

A tárca vezetője példaként hozta fel Finnországot, amely a világ 6. legversenyképesebb országa, ott 20 egyetem és 30 főiskola ad természettudományos, illetve műszaki végzettséget. Annak a meglátásának adott hangot, miszerint a versenyképesség és a műszaki végzettségűek magas aránya között szoros, ok-okozati összefüggés van. Utalt arra: Magyarország versenyképességét növelni szeretnék a felsőoktatás segítségével.

Kis Norbert, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében az egyik hangsúlyos irány a tavasszal induló Nemzeti Kiválóság Program, amely a tudományos utánpótlás, a kiváló hallgatók és doktorjelöltek, fiatal kutatók számára biztosít ösztöndíjat. Mint elmondta, erre a célra jelenleg 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy az elmúlt évek "mennyiségelvű megközelítése után" most a tehetségek kiemelése előtérbe kerüljön.

Másik fontos iránynak azt az ösztöndíjalapot nevezte, amelyre 6 milliárdos összeget szánnak. Ennek keretében segítik "a kimenő és bemenő hallgatói mobilitást", valamint további 3 milliárdot fordítanak az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztésére. 

Harmadik hangsúlyos elemként említette Kis Norbert a gazdaság és a felsőoktatás együttműködésének fejlesztését, amelyet az oktatási kormányzatnak a kutatásfejlesztés és az innováció segítésével kell előmozdítania.

Réthelyi Miklós kérdésre válaszolva  közölte: a felsőoktatásba jelentkezők számának 30 ezres csökkenése egyebek mellett annak tudható be, hogy tavaly 200, míg az idén 240 pontos alsó határt húztak meg a jelentkezések feltételéül.

A helyettes államtitkár hozzáfűzte: a jelentkezési adatok 10 évre visszamenőleg nagy ingadozásokat mutatnak, s reményeik szerint a felvettek száma az idén megközelíti a 100 ezret, mert a magyar felsőoktatás vonzereje megvan. Kis Norbert kitért arra, hogy csak áprilisban látják majd "a jelentkezési számok belső struktúráját", komoly konzekvenciák levonására ma még nem lehet vállalkozni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.