Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
MTI Fotó: Marjai János
Százmilliárd forintos európai uniós fejlesztési program indul márciusban a felsőoktatási intézmények számára - jelentette be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kedden. A miniszter elmondta, hogy a források elsősorban az egyetemek és főiskolák oktatási minőségének a fejlesztését, valamint a hallgatói és az oktatói kiválóság kiemelt támogatását szolgálják.
Hozzátette: olyan projekteket szeretnének támogatni a márciusban kiírandó pályázatok keretében, amelyek az oktatáspolitika és az intézmények elképzeléseit egyaránt tartalmazzák. Réthelyi Miklós szólt arról, hogy a projektekhez elkészült a módszertani útmutató, amelyet kedden megkaptak a felsőoktatási intézmények. A százmilliárd forintot az Európai Szociális Alap és az Európai Fejlesztési Alap biztosítja Magyarország számára. Ezenkívül a kormányzat az intézményekkel közösen megkezdi a felsőoktatás középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozását - jegyezte meg a miniszter.
A tárca vezetője példaként hozta fel Finnországot, amely a világ 6. legversenyképesebb országa, ott 20 egyetem és 30 főiskola ad természettudományos, illetve műszaki végzettséget. Annak a meglátásának adott hangot, miszerint a versenyképesség és a műszaki végzettségűek magas aránya között szoros, ok-okozati összefüggés van. Utalt arra: Magyarország versenyképességét növelni szeretnék a felsőoktatás segítségével.
Kis Norbert, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében az egyik hangsúlyos irány a tavasszal induló Nemzeti Kiválóság Program, amely a tudományos utánpótlás, a kiváló hallgatók és doktorjelöltek, fiatal kutatók számára biztosít ösztöndíjat. Mint elmondta, erre a célra jelenleg 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy az elmúlt évek "mennyiségelvű megközelítése után" most a tehetségek kiemelése előtérbe kerüljön.
Másik fontos iránynak azt az ösztöndíjalapot nevezte, amelyre 6 milliárdos összeget szánnak. Ennek keretében segítik "a kimenő és bemenő hallgatói mobilitást", valamint további 3 milliárdot fordítanak az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztésére.
Harmadik hangsúlyos elemként említette Kis Norbert a gazdaság és a felsőoktatás együttműködésének fejlesztését, amelyet az oktatási kormányzatnak a kutatásfejlesztés és az innováció segítésével kell előmozdítania.
Réthelyi Miklós kérdésre válaszolva közölte: a felsőoktatásba jelentkezők számának 30 ezres csökkenése egyebek mellett annak tudható be, hogy tavaly 200, míg az idén 240 pontos alsó határt húztak meg a jelentkezések feltételéül.
A helyettes államtitkár hozzáfűzte: a jelentkezési adatok 10 évre visszamenőleg nagy ingadozásokat mutatnak, s reményeik szerint a felvettek száma az idén megközelíti a 100 ezret, mert a magyar felsőoktatás vonzereje megvan. Kis Norbert kitért arra, hogy csak áprilisban látják majd "a jelentkezési számok belső struktúráját", komoly konzekvenciák levonására ma még nem lehet vállalkozni.
