Pont annyival csökken a felsőoktatásba járók száma, amennyivel a 18-24-es kososztály aránya a társadalmon belül.
A hallgatói létszám csökkenése összhangban áll a társadalmon belül a 18-24 éves korosztály létszámának a csökkenésével, így nem a jelenlegi felsőoktatás-politika okolható érte - írja a vonatkozó statisztikai adatok összehasonlítása után az Egyetemi Polgár.
Az viszont továbbra is elgondolkodtató, hogy miért nem nő a korcsoporton belül a hallgatók aránya. Ahogy a blog írja, korábbi kutatásaink és a mostani adatok regionális elemzése azt mutatja, a felsőoktatás kimerítette rekrutációs tartalékait a középosztályban, viszont egyre reménytelenebbül kerül távol a továbbtanulás a szegénységtől sújtott társadalmi csoportok és régiók gyermekeitől.
Erről viszont - jegyzi meg a szerző - a politikai döntéshozók tehetnek.
Az viszont ugyancsak a demográfia alapján előrevetíthető, hogy néhány évig még tart a csökkenés, majd kiegyensúlyozódik és enyhén növekszik is a továbbtanulói bázis. A nagy kérdés azonban, ami mindezt befolyásolhatja, hogy folytatódik/erősödik-e az eleve külföldön egyetemet kezdők számának növekedése – ők minden értelemben hiányozni fognak - áll a bejegyzésben.
A KSH adatai szerint az előző tanévi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma a 2016/17-es tanévre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
