Pont annyival csökken a felsőoktatásba járók száma, amennyivel a 18-24-es kososztály aránya a társadalmon belül.
A hallgatói létszám csökkenése összhangban áll a társadalmon belül a 18-24 éves korosztály létszámának a csökkenésével, így nem a jelenlegi felsőoktatás-politika okolható érte - írja a vonatkozó statisztikai adatok összehasonlítása után az Egyetemi Polgár.
Az viszont továbbra is elgondolkodtató, hogy miért nem nő a korcsoporton belül a hallgatók aránya. Ahogy a blog írja, korábbi kutatásaink és a mostani adatok regionális elemzése azt mutatja, a felsőoktatás kimerítette rekrutációs tartalékait a középosztályban, viszont egyre reménytelenebbül kerül távol a továbbtanulás a szegénységtől sújtott társadalmi csoportok és régiók gyermekeitől.
Erről viszont - jegyzi meg a szerző - a politikai döntéshozók tehetnek.
Az viszont ugyancsak a demográfia alapján előrevetíthető, hogy néhány évig még tart a csökkenés, majd kiegyensúlyozódik és enyhén növekszik is a továbbtanulói bázis. A nagy kérdés azonban, ami mindezt befolyásolhatja, hogy folytatódik/erősödik-e az eleve külföldön egyetemet kezdők számának növekedése – ők minden értelemben hiányozni fognak - áll a bejegyzésben.
A KSH adatai szerint az előző tanévi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma a 2016/17-es tanévre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
