Pont annyival csökken a felsőoktatásba járók száma, amennyivel a 18-24-es kososztály aránya a társadalmon belül.
A hallgatói létszám csökkenése összhangban áll a társadalmon belül a 18-24 éves korosztály létszámának a csökkenésével, így nem a jelenlegi felsőoktatás-politika okolható érte - írja a vonatkozó statisztikai adatok összehasonlítása után az Egyetemi Polgár.
Az viszont továbbra is elgondolkodtató, hogy miért nem nő a korcsoporton belül a hallgatók aránya. Ahogy a blog írja, korábbi kutatásaink és a mostani adatok regionális elemzése azt mutatja, a felsőoktatás kimerítette rekrutációs tartalékait a középosztályban, viszont egyre reménytelenebbül kerül távol a továbbtanulás a szegénységtől sújtott társadalmi csoportok és régiók gyermekeitől.
Erről viszont - jegyzi meg a szerző - a politikai döntéshozók tehetnek.
Az viszont ugyancsak a demográfia alapján előrevetíthető, hogy néhány évig még tart a csökkenés, majd kiegyensúlyozódik és enyhén növekszik is a továbbtanulói bázis. A nagy kérdés azonban, ami mindezt befolyásolhatja, hogy folytatódik/erősödik-e az eleve külföldön egyetemet kezdők számának növekedése – ők minden értelemben hiányozni fognak - áll a bejegyzésben.
A KSH adatai szerint az előző tanévi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma a 2016/17-es tanévre.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
