Állítólag a franciák kiszámlázták a szövetségeseiknek az általuk épített harci állások díját az első világháborúban.
Az első világháború folyamán a súlyos létszámproblémákkal küzdő francia sereg boldogan adott át bármilyen frontszakaszt a szövetségeseinek. A leváltásra kijelölt francia katonák azonban hírhedten rossz állapotban hagyták ott a lövészárkokat, amelyek tele voltak szétdobált, használhatatlan felszerelési tárgyakkal, szeméttel és temetetlen holttestekkel.
A brit és az amerikai parancsnokok nem tűrték, hogy ilyen állapotok uralkodjanak, így az antant katonák heteket tölthettek azzal, hogy eltakarítsák a franciák mocskát.
Ezek a kellemetlenségek aztán jó táptalajt biztosítottak a háborús időkben amúgy is virágzó fekete humornak. A temetetlen hullákra a katonák az "előző bérlőkként" utaltak, és hátrahagyott kifizetetlen tartozásaikon viccelődtek. Elterjedt volt az az egyébként alaptalan pletyka is, hogy a háborúskodáshoz nem értő franciák teleültetett virágládákkal szerették végigrakni a lövészárkok mellvédjeit, hogy kicsit otthonosabb hangulatot varázsoljanak a frontra – írta az Index.
Éppen amiatt, hogy a szövetséges katonák így haragudtak a franciákra, elterjedt az a mondás is, hogy a franciák kiszámlázták a szövetségeseknek az általuk épített lövészárkokat is. Mindenesetre a szóbeszéd annyira általánossá vált, hogy a francia főparancsnokság 1918. december 16-án, a The New York Timesban megjelent közleményben is cáfolta, hogy bérleti díjat számítanának fel a lövészárkok után.
Azt viszont elismerték, hogy a hadseregek által a hátországban okozott károkért – például a tönkretett termésért – bizony kártérítést kell fizetni az érintett civileknek, de ez ugyanúgy érvényes volt a francia, mint a más országokból érkezett haderőkre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
