Itt a feketeleves: minden harmadik hallgató kiszorulhat a felsőoktatásból?

Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Budapesti Corvinus Egyetem mintájára alakítanák át a felsőoktatást.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Palkovics László innovációs miniszter szombaton a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.

Éppen ezért a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: 2019. július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. A döntés célja, hogy az egyetem nemzetközileg még magasabb színvonalú legyen és hosszú távon is piacképes diplomát adjon ki.

Polónyi István oktatáskutató az ATV-nek a döntésről azt mondta, így beszűkül a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, vagyis sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.

„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” – vélekedett Polónyi István. Az oktatáskutató szerint ráadásul vannak olyan szakok, amelyek esetében nem is érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni.

Hatalmas változás előtt áll a Corvinus: megszólalt a hallgatói önkormányzat

Az átalakulás lehetőség arra, hogy a Corvinus világszínvonalú egyetemmé váljon - ezt írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzata, amely érdekegyeztető fórumot szervez.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.