Ahogy arról korábban beszámoltunk, Palkovics László innovációs miniszter szombaton a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.
Éppen ezért a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: 2019. július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. A döntés célja, hogy az egyetem nemzetközileg még magasabb színvonalú legyen és hosszú távon is piacképes diplomát adjon ki.
Polónyi István oktatáskutató az ATV-nek a döntésről azt mondta, így beszűkül a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, vagyis sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.
„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” – vélekedett Polónyi István. Az oktatáskutató szerint ráadásul vannak olyan szakok, amelyek esetében nem is érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni.
Az átalakulás lehetőség arra, hogy a Corvinus világszínvonalú egyetemmé váljon - ezt írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzata, amely érdekegyeztető fórumot szervez.
