Új típusú szak indul szeptembertől Magyarország néhány egyetemén, főiskoláján, melynek lényege a kevesebb elméleti, de annál több gyakorlati képzés nyújtása az informatikus hallgatóknak. Ez az új szak az üzemmérnök informatikus (BProf) képzés. Miért megoldás ez sokak számára és hányan jelentkeztek az elsőként induló képzésre? Utánajártunk.
Az országos informatikushiány enyhítésére a felsőoktatás képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus - BProf (Bachelor of Profession) szak is. Ez a típusú szak a BSc szakokhoz hasonlóan alapképzési szak, azaz felsőfokú, alapképzéses végzettséget ad. A BProf szakokra is érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek, és csak olyan jelentkezők vehetők fel, akik minimum 280 felvételi pontszámmal rendelkeznek.
Az üzemmérnök-informatikus BProf képzés az informatikus BSc képzésekhez (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) képest gyakorlatorientáltabb, a képzés során az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti jellegű szakmai tárgyak pl. számításelmélet, mesterséges intelligencia) aránya lényegesen kisebb - írja a képzést indító Pannon Egyetem. Több a gyakorlati óra, továbbá nagyobb szerepet kapnak a képzésben a projekt munkák és a szakmai gyakorlat.
A képzés 6 féléves, a kötelező kreditek száma 180. Arra is lehetőség van, hogy az utolsó két félév jelentős részét - intézményi felügyelet mellett - a hallgatók vállalatoknál töltsék, így már végzéskor számottevő munkatapasztalattal rendelkezzenek. Ugyanis kötelező szakmai gyakorlata is van a képzésnek: legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlatról van szó a Felvi szerint.
A szakot elsőként indítja tehát a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a Gábor Dénes Főiskola is.
De hányan jelentkeztek rá a felvételin?
A 2018-as felvételi eljárás során összesen 1019-en jelentkeztek a képzésre, ebből 425-en jelölték első helyen a szakot. Állami ösztöndíjas helyre 288 volt a ponthatár a Pannon Egyetemen, 330 a BME-n.
Az Óbudai Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola pedig csak a pótfelvételi eljárás során hirdette meg ezt a szakot, de előbbinek vannak államilag támogatott helyei. Aki ezeken az egyetemeken jelöli meg az új szakot, de csak önköltségesre kerülne be, az Óbudain 300 000 forintot, a Gábor Dénes Főiskolán pedig 290 000 forintot kell fizetni egy félévért.
Egy gyorstalpaló informatikusképzés felér egy egyetemi diplomával?
Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, emiatt is indítottak számos gyorstalpaló informatikusképzést, akár ingyenesen is. A diplomás mérnökinformatikusokkal szemben mindez vajon mit jelent? Felveszik a versenyt vagy éppen túl is lépnek a diplomások tudásán?
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
