Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Új típusú szak indul szeptembertől Magyarország néhány egyetemén, főiskoláján, melynek lényege a kevesebb elméleti, de annál több gyakorlati képzés nyújtása az informatikus hallgatóknak. Ez az új szak az üzemmérnök informatikus (BProf) képzés. Miért megoldás ez sokak számára és hányan jelentkeztek az elsőként induló képzésre? Utánajártunk.

Az országos informatikushiány enyhítésére a felsőoktatás képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus - BProf (Bachelor of Profession) szak is. Ez a típusú szak a BSc szakokhoz hasonlóan alapképzési szak, azaz felsőfokú, alapképzéses végzettséget ad. A BProf szakokra is érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek, és csak olyan jelentkezők vehetők fel, akik minimum 280 felvételi pontszámmal rendelkeznek.
Az üzemmérnök-informatikus BProf képzés az informatikus BSc képzésekhez (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) képest gyakorlatorientáltabb, a képzés során az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti jellegű szakmai tárgyak pl. számításelmélet, mesterséges intelligencia) aránya lényegesen kisebb - írja a képzést indító Pannon Egyetem. Több a gyakorlati óra, továbbá nagyobb szerepet kapnak a képzésben a projekt munkák és a szakmai gyakorlat.
A képzés 6 féléves, a kötelező kreditek száma 180. Arra is lehetőség van, hogy az utolsó két félév jelentős részét - intézményi felügyelet mellett - a hallgatók vállalatoknál töltsék, így már végzéskor számottevő munkatapasztalattal rendelkezzenek. Ugyanis kötelező szakmai gyakorlata is van a képzésnek: legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlatról van szó a Felvi szerint.
A szakot elsőként indítja tehát a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a Gábor Dénes Főiskola is.
De hányan jelentkeztek rá a felvételin?
A 2018-as felvételi eljárás során összesen 1019-en jelentkeztek a képzésre, ebből 425-en jelölték első helyen a szakot. Állami ösztöndíjas helyre 288 volt a ponthatár a Pannon Egyetemen, 330 a BME-n.
Az Óbudai Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola pedig csak a pótfelvételi eljárás során hirdette meg ezt a szakot, de előbbinek vannak államilag támogatott helyei. Aki ezeken az egyetemeken jelöli meg az új szakot, de csak önköltségesre kerülne be, az Óbudain 300 000 forintot, a Gábor Dénes Főiskolán pedig 290 000 forintot kell fizetni egy félévért.
Egy gyorstalpaló informatikusképzés felér egy egyetemi diplomával?
Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, emiatt is indítottak számos gyorstalpaló informatikusképzést, akár ingyenesen is. A diplomás mérnökinformatikusokkal szemben mindez vajon mit jelent? Felveszik a versenyt vagy éppen túl is lépnek a diplomások tudásán?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.