Szeptembertől indul az új szak, de mit kell tudni erről a képzésről?

Új típusú szak indul szeptembertől Magyarország néhány egyetemén, főiskoláján, melynek lényege a kevesebb elméleti, de annál több gyakorlati képzés nyújtása az informatikus hallgatóknak. Ez az új szak az üzemmérnök informatikus (BProf) képzés. Miért megoldás ez sokak számára és hányan jelentkeztek az elsőként induló képzésre? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay.com

Az országos informatikushiány enyhítésére a felsőoktatás képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus - BProf (Bachelor of Profession) szak is. Ez a típusú szak a BSc szakokhoz hasonlóan alapképzési szak, azaz felsőfokú, alapképzéses végzettséget ad. A BProf szakokra is érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek, és csak olyan jelentkezők vehetők fel, akik minimum 280 felvételi pontszámmal rendelkeznek.

Az üzemmérnök-informatikus BProf képzés az informatikus BSc képzésekhez (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) képest gyakorlatorientáltabb, a képzés során az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti jellegű szakmai tárgyak pl. számításelmélet, mesterséges intelligencia) aránya lényegesen kisebb - írja a képzést indító Pannon Egyetem. Több a gyakorlati óra, továbbá nagyobb szerepet kapnak a képzésben a projekt munkák és a szakmai gyakorlat.

A képzés 6 féléves, a kötelező kreditek száma 180. Arra is lehetőség van, hogy az utolsó két félév jelentős részét - intézményi felügyelet mellett - a hallgatók vállalatoknál töltsék, így már végzéskor számottevő munkatapasztalattal rendelkezzenek. Ugyanis kötelező szakmai gyakorlata is van a képzésnek: legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlatról van szó a Felvi szerint.

A szakot elsőként indítja tehát a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a Gábor Dénes Főiskola is.

De hányan jelentkeztek rá a felvételin?

A 2018-as felvételi eljárás során összesen 1019-en jelentkeztek a képzésre, ebből 425-en jelölték első helyen a szakot. Állami ösztöndíjas helyre 288 volt a ponthatár a Pannon Egyetemen, 330 a BME-n.

Az Óbudai Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola pedig csak a pótfelvételi eljárás során hirdette meg ezt a szakot, de előbbinek vannak államilag támogatott helyei. Aki ezeken az egyetemeken jelöli meg az új szakot, de csak önköltségesre kerülne be, az Óbudain 300 000 forintot, a Gábor Dénes Főiskolán pedig 290 000 forintot kell fizetni egy félévért.

Egy gyorstalpaló informatikusképzés felér egy egyetemi diplomával?

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, emiatt is indítottak számos gyorstalpaló informatikusképzést, akár ingyenesen is. A diplomás mérnökinformatikusokkal szemben mindez vajon mit jelent? Felveszik a versenyt vagy éppen túl is lépnek a diplomások tudásán?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.