A hülyeségről végeztek kutatást az ELTE-n

A „hülyeség” pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE).

  • MTI

Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa elmondta, a „hülyeség” fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést.

„Erről furcsamód a pszichológia eddig semmit nem tudott, nem voltak ilyen vizsgálatok” - hangsúlyozta a kutató.

A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt „hülyeségekről”. A feljegyzéseket és történeteket 150 „bírának” adták ki, akik 90 százalékban megegyeztek egymás között abban, hogy egy-egy helyzetben használnák-e a kifejezést vagy sem.

Még több érdekesség

Ez történik a testetekkel vizsga előtt: videó

Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá

10 tudományos tévhit, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Volt olyan tudós, aki kiszámolta, a hobbitoknak mennyi kenyeret kellett enniük

Az eredmények szerint a kifejezést például akkor alkalmazzák az emberek, amikor valaki magabiztos olyan dologban, amelyekhez igazából nincs megfelelő képessége, tehetsége vagy tudása. Ilyen például, amikor valaki ittasan vezet - magyarázta Aczél Balázs.

Hozzátette: a kifejezés használatának érdekessége az is, hogy szándékosan nem lehet „hülyeséget” csinálni, az emberek megítélése szerint a „hülyeség” nem lehet célvezérelt viselkedés eredménye.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.