A hülyeségről végeztek kutatást az ELTE-n

A „hülyeség” pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE).

  • MTI

Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa elmondta, a „hülyeség” fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést.

„Erről furcsamód a pszichológia eddig semmit nem tudott, nem voltak ilyen vizsgálatok” - hangsúlyozta a kutató.

A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt „hülyeségekről”. A feljegyzéseket és történeteket 150 „bírának” adták ki, akik 90 százalékban megegyeztek egymás között abban, hogy egy-egy helyzetben használnák-e a kifejezést vagy sem.

Az eredmények szerint a kifejezést például akkor alkalmazzák az emberek, amikor valaki magabiztos olyan dologban, amelyekhez igazából nincs megfelelő képessége, tehetsége vagy tudása. Ilyen például, amikor valaki ittasan vezet - magyarázta Aczél Balázs.

Hozzátette: a kifejezés használatának érdekessége az is, hogy szándékosan nem lehet „hülyeséget” csinálni, az emberek megítélése szerint a „hülyeség” nem lehet célvezérelt viselkedés eredménye.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.