A hülyeségről végeztek kutatást az ELTE-n

A „hülyeség” pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE).

  • MTI

Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa elmondta, a „hülyeség” fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést.

„Erről furcsamód a pszichológia eddig semmit nem tudott, nem voltak ilyen vizsgálatok” - hangsúlyozta a kutató.

A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt „hülyeségekről”. A feljegyzéseket és történeteket 150 „bírának” adták ki, akik 90 százalékban megegyeztek egymás között abban, hogy egy-egy helyzetben használnák-e a kifejezést vagy sem.

Még több érdekesség

Ez történik a testetekkel vizsga előtt: videó

Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá

10 tudományos tévhit, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Volt olyan tudós, aki kiszámolta, a hobbitoknak mennyi kenyeret kellett enniük

Az eredmények szerint a kifejezést például akkor alkalmazzák az emberek, amikor valaki magabiztos olyan dologban, amelyekhez igazából nincs megfelelő képessége, tehetsége vagy tudása. Ilyen például, amikor valaki ittasan vezet - magyarázta Aczél Balázs.

Hozzátette: a kifejezés használatának érdekessége az is, hogy szándékosan nem lehet „hülyeséget” csinálni, az emberek megítélése szerint a „hülyeség” nem lehet célvezérelt viselkedés eredménye.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.