Számos közkedvelt egyetemen létszámcsökkenés várható az államilag finanszírozott képzésekben a tavaly felvettek számához képest, különösen a társadalomtudományi, a pedagógusképzési és a bölcsészeti területeken
– derül ki az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) elemzéséből, amiről a Népszava adott hírt. Az előzetesen meghirdetett keretszámokhoz képest még változhat a felvettek száma, a végső döntést a ponthatárokról az Oktatási Hivatal hozza meg.
Hiányzik az átláthatóság
Az államilag finanszírozott alapszakos helyek intézmények közötti elosztását 2010 után – az addigi algoritmikus gyakorlat helyett – felváltotta a miniszteri döntés, ami lehetővé tette a „kézből etetést”, az egyedi intézményi alkukat
– fogalmazott egy oktatáskutató a Népszava kérdésére. Olyan mechanizmusra lenne szükség, ami nem hagy teret az egyéni lobbizásnak – hangsúlyozta Gárdos Judit szociológus is, az ADF képviselője, aki az ADF elemzését is készítette.
Szerinte az oktatás- és tudománypolitika a megfélemlítésre épült és hatalompolitikai szempontok alapján osztotta újra évente a lapokat, figyelmen kívül hagyva az ország, a tudomány, és az ezekért dolgozók érdekeit.
Gárdos Judit elemzése szerint az egyik nagy vesztes idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lehet: az előzetes keretszámok alapján 877-tel kevesebb diákot vehet fel idén az egyetem államilag finanszírozott helyre, mint tavaly.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260111_egyetemi-felveteli-2026-allami-ferohelyek-szama-ELTE
Veszélyben a társadalomtudomány
Ugyanakkor míg a társadalomtudományi helyekért tolonganak a felvételizők, a természettudományos képzésekre az ELTÉ-n sincs elég jelentkező.
Ha azt akarjuk, hogy több természettudós legyen, akkor a középiskolai oktatást kell jobbá tenni. Akkor lesznek népszerűbbek ezek a területek, ha jó tanárok jó felszereltség mellett tanítják ezeket a tárgyakat
– mondta a szociológus. A finanszírozást tekintve is nagy különbségek láthatók, 2025-ben ugyanis összesen a felvett egyetemisták 23%-a tanult önköltséges formában, de egyes területeken jóval nagyobb az arány: a jogi képzésre felvettek 75,4, a gazdaságtudományi képzésre felvettek 40,5, a társadalomtudományos képzésre felvettek 35 százaléka fizetett tandíjat.
Gárdos hozzátette, szembeötlő, hogy a Fidesz-kormányzat által leginkább üldözött bölcsész- és társadalomtudomány kerül ismét veszélybe, az utóbbi területre idén a 20 legnagyobb magyar egyetem közül 11-ben kevesebb diákot vehetnek fel, mint tavaly. Hét egyetemen a pedagógusképzés keretszámát is csökkentették.
Máshol nem sikerül feltölteni a keretszámokat
Ezzel párhuzamosan viszont több olyan egyetemen emelték a férőhelyek számát, ahol már tavaly sem sikerült feltölteni a keretszámokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025-ben sem az államtudományi, sem a bölcsészeti, sem a pedagógusképzési, sem műszaki területeken nem töltötték fel az államilag finanszírozott keretszámot, ennek ellenére a következő tanévre még több helyet kapnak.
Az NKE mellett az Óbudai Egyetem is szerencsés helyzetben van, 2026 őszére szinte az összes területre több helyet kapott, mint ahány hallgatót tavaly összesen (önköltséges és állami finanszírozású helyre) fel tudott venni.
A diákok igényei tehát egyáltalán nem találkoznak a férőhelyek központi elosztásával: míg egyes szakokon óriási a túljelentkezés, máshol nem képesek feltölteni a létszámot, így az államilag finanszírozott helyek elvesznek – írja a Népszava.
Tavaly a legnagyobb 20 magyar egyetem közül 13 kevesebb diákot vett fel állami finanszírozással, mint amennyit az előzetesen megállapított keretszám lehetővé tett volna. Az állami finanszírozású keret mintegy 13 százaléka maradt betöltetlen
– állapítja meg az ADF elemzése is.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260106_allami-osztondijas-ferohelyek-szama-felveteli-2026
