Felvételi 2026: ezt kell tudni az ELTE állami ösztöndíjas helyeiről
A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet a bölcsészettudomány, a pedagógusképzés és a gazdaságtudományok területein hirdették meg.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Számos közkedvelt egyetemen létszámcsökkenés várható az államilag finanszírozott képzésekben a tavaly felvettek számához képest, különösen a társadalomtudományi, a pedagógusképzési és a bölcsészeti területeken
– derül ki az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) elemzéséből, amiről a Népszava adott hírt. Az előzetesen meghirdetett keretszámokhoz képest még változhat a felvettek száma, a végső döntést a ponthatárokról az Oktatási Hivatal hozza meg.
Az államilag finanszírozott alapszakos helyek intézmények közötti elosztását 2010 után – az addigi algoritmikus gyakorlat helyett – felváltotta a miniszteri döntés, ami lehetővé tette a „kézből etetést”, az egyedi intézményi alkukat
– fogalmazott egy oktatáskutató a Népszava kérdésére. Olyan mechanizmusra lenne szükség, ami nem hagy teret az egyéni lobbizásnak – hangsúlyozta Gárdos Judit szociológus is, az ADF képviselője, aki az ADF elemzését is készítette.
Szerinte az oktatás- és tudománypolitika a megfélemlítésre épült és hatalompolitikai szempontok alapján osztotta újra évente a lapokat, figyelmen kívül hagyva az ország, a tudomány, és az ezekért dolgozók érdekeit.
Gárdos Judit elemzése szerint az egyik nagy vesztes idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lehet: az előzetes keretszámok alapján 877-tel kevesebb diákot vehet fel idén az egyetem államilag finanszírozott helyre, mint tavaly.
A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet a bölcsészettudomány, a pedagógusképzés és a gazdaságtudományok területein hirdették meg.
Ugyanakkor míg a társadalomtudományi helyekért tolonganak a felvételizők, a természettudományos képzésekre az ELTÉ-n sincs elég jelentkező.
Ha azt akarjuk, hogy több természettudós legyen, akkor a középiskolai oktatást kell jobbá tenni. Akkor lesznek népszerűbbek ezek a területek, ha jó tanárok jó felszereltség mellett tanítják ezeket a tárgyakat
– mondta a szociológus. A finanszírozást tekintve is nagy különbségek láthatók, 2025-ben ugyanis összesen a felvett egyetemisták 23%-a tanult önköltséges formában, de egyes területeken jóval nagyobb az arány: a jogi képzésre felvettek 75,4, a gazdaságtudományi képzésre felvettek 40,5, a társadalomtudományos képzésre felvettek 35 százaléka fizetett tandíjat.
Gárdos hozzátette, szembeötlő, hogy a Fidesz-kormányzat által leginkább üldözött bölcsész- és társadalomtudomány kerül ismét veszélybe, az utóbbi területre idén a 20 legnagyobb magyar egyetem közül 11-ben kevesebb diákot vehetnek fel, mint tavaly. Hét egyetemen a pedagógusképzés keretszámát is csökkentették.
Ezzel párhuzamosan viszont több olyan egyetemen emelték a férőhelyek számát, ahol már tavaly sem sikerült feltölteni a keretszámokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025-ben sem az államtudományi, sem a bölcsészeti, sem a pedagógusképzési, sem műszaki területeken nem töltötték fel az államilag finanszírozott keretszámot, ennek ellenére a következő tanévre még több helyet kapnak.
Az NKE mellett az Óbudai Egyetem is szerencsés helyzetben van, 2026 őszére szinte az összes területre több helyet kapott, mint ahány hallgatót tavaly összesen (önköltséges és állami finanszírozású helyre) fel tudott venni.
A diákok igényei tehát egyáltalán nem találkoznak a férőhelyek központi elosztásával: míg egyes szakokon óriási a túljelentkezés, máshol nem képesek feltölteni a létszámot, így az államilag finanszírozott helyek elvesznek – írja a Népszava.
Tavaly a legnagyobb 20 magyar egyetem közül 13 kevesebb diákot vett fel állami finanszírozással, mint amennyit az előzetesen megállapított keretszám lehetővé tett volna. Az állami finanszírozású keret mintegy 13 százaléka maradt betöltetlen
– állapítja meg az ADF elemzése is.
Jó hír a felvételizőknek: az állami ösztöndíjas férőhelyek száma idén szinte minden egyetemen emelkedett. Ez jelentős változás a múlt évhez képest, amikor több intézmény akár több ezerrel is csökkentette az állami helyek számát.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.