Nem sértette az Alaptörvényt a modellváltás, elutasította az SZFE hallgatóinak keresetét az Alkotmánybíróság
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A 444 számolt be arról, hogy a szervezők szerint a gyűlésről szóló plakátokat rövid időn belül leszedették az egyetem falairól. Egy hallgatót, aki részt vett a plakátolásban, kamerafelvételek alapján azonosítottak, majd figyelmeztették, hogy hagyjon fel a tevékenységgel, és ne helyezzen ki újabb plakátokat.
Több diák arról is beszélt, hogy az egyetem tanárai közül néhányan retorzióval fenyegették a diákokat, akik részt akarnának venni a közgyűlésen.
A hallgatók szerint az egyetem előtt álló változások miatt fontos lenne közösen gondolkodni a jövőről. A plakátok szövege alapján az intézményi struktúra rövid időn belül átalakulhat, a hallgatóknak eddig kevés beleszólásuk volt a döntésekbe, az oktatás színvonalával kapcsolatban is kritikák merültek fel, és „szakadék képződött az SZFE és a szakma között”.
A szervezők azt is hangsúlyozták: a kezdeményezés nem kapcsolódik a 2020-as egyetemfoglaláshoz, és nem szeretnék, ha a két ügyet összemosnák.
Az SZFE működésével kapcsolatos viták nem újak. 2020-ban az egyetem fenntartása alapítványi formába került, ami jelentősen átalakította az intézmény irányítását. Akkor több oktató távozott, a hallgatók pedig tiltakozásul elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét.
Az intézményt fenntartó alapítvány vezetője, Vidnyánszky Attila korábban többször arról beszélt, hogy az egyetem szerinte szabadon működik, ahol senkinek nem mondták meg, hogy kire kell szavazni.
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.