Nem sértette az Alaptörvényt a modellváltás, elutasította az SZFE hallgatóinak keresetét az Alkotmánybíróság
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A 444 számolt be arról, hogy a szervezők szerint a gyűlésről szóló plakátokat rövid időn belül leszedették az egyetem falairól. Egy hallgatót, aki részt vett a plakátolásban, kamerafelvételek alapján azonosítottak, majd figyelmeztették, hogy hagyjon fel a tevékenységgel, és ne helyezzen ki újabb plakátokat.
Több diák arról is beszélt, hogy az egyetem tanárai közül néhányan retorzióval fenyegették a diákokat, akik részt akarnának venni a közgyűlésen.
A hallgatók szerint az egyetem előtt álló változások miatt fontos lenne közösen gondolkodni a jövőről. A plakátok szövege alapján az intézményi struktúra rövid időn belül átalakulhat, a hallgatóknak eddig kevés beleszólásuk volt a döntésekbe, az oktatás színvonalával kapcsolatban is kritikák merültek fel, és „szakadék képződött az SZFE és a szakma között”.
A szervezők azt is hangsúlyozták: a kezdeményezés nem kapcsolódik a 2020-as egyetemfoglaláshoz, és nem szeretnék, ha a két ügyet összemosnák.
Az SZFE működésével kapcsolatos viták nem újak. 2020-ban az egyetem fenntartása alapítványi formába került, ami jelentősen átalakította az intézmény irányítását. Akkor több oktató távozott, a hallgatók pedig tiltakozásul elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét.
Az intézményt fenntartó alapítvány vezetője, Vidnyánszky Attila korábban többször arról beszélt, hogy az egyetem szerinte szabadon működik, ahol senkinek nem mondták meg, hogy kire kell szavazni.
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.