Nem sértette az Alaptörvényt a modellváltás, elutasította az SZFE hallgatóinak keresetét az Alkotmánybíróság
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A 444 számolt be arról, hogy a szervezők szerint a gyűlésről szóló plakátokat rövid időn belül leszedették az egyetem falairól. Egy hallgatót, aki részt vett a plakátolásban, kamerafelvételek alapján azonosítottak, majd figyelmeztették, hogy hagyjon fel a tevékenységgel, és ne helyezzen ki újabb plakátokat.
Több diák arról is beszélt, hogy az egyetem tanárai közül néhányan retorzióval fenyegették a diákokat, akik részt akarnának venni a közgyűlésen.
A hallgatók szerint az egyetem előtt álló változások miatt fontos lenne közösen gondolkodni a jövőről. A plakátok szövege alapján az intézményi struktúra rövid időn belül átalakulhat, a hallgatóknak eddig kevés beleszólásuk volt a döntésekbe, az oktatás színvonalával kapcsolatban is kritikák merültek fel, és „szakadék képződött az SZFE és a szakma között”.
A szervezők azt is hangsúlyozták: a kezdeményezés nem kapcsolódik a 2020-as egyetemfoglaláshoz, és nem szeretnék, ha a két ügyet összemosnák.
Az SZFE működésével kapcsolatos viták nem újak. 2020-ban az egyetem fenntartása alapítványi formába került, ami jelentősen átalakította az intézmény irányítását. Akkor több oktató távozott, a hallgatók pedig tiltakozásul elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét.
Az intézményt fenntartó alapítvány vezetője, Vidnyánszky Attila korábban többször arról beszélt, hogy az egyetem szerinte szabadon működik, ahol senkinek nem mondták meg, hogy kire kell szavazni.
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.