Nem sértette az Alaptörvényt a modellváltás, elutasította az SZFE hallgatóinak keresetét az Alkotmánybíróság
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A 444 számolt be arról, hogy a szervezők szerint a gyűlésről szóló plakátokat rövid időn belül leszedették az egyetem falairól. Egy hallgatót, aki részt vett a plakátolásban, kamerafelvételek alapján azonosítottak, majd figyelmeztették, hogy hagyjon fel a tevékenységgel, és ne helyezzen ki újabb plakátokat.
Több diák arról is beszélt, hogy az egyetem tanárai közül néhányan retorzióval fenyegették a diákokat, akik részt akarnának venni a közgyűlésen.
A hallgatók szerint az egyetem előtt álló változások miatt fontos lenne közösen gondolkodni a jövőről. A plakátok szövege alapján az intézményi struktúra rövid időn belül átalakulhat, a hallgatóknak eddig kevés beleszólásuk volt a döntésekbe, az oktatás színvonalával kapcsolatban is kritikák merültek fel, és „szakadék képződött az SZFE és a szakma között”.
A szervezők azt is hangsúlyozták: a kezdeményezés nem kapcsolódik a 2020-as egyetemfoglaláshoz, és nem szeretnék, ha a két ügyet összemosnák.
Az SZFE működésével kapcsolatos viták nem újak. 2020-ban az egyetem fenntartása alapítványi formába került, ami jelentősen átalakította az intézmény irányítását. Akkor több oktató távozott, a hallgatók pedig tiltakozásul elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét.
Az intézményt fenntartó alapítvány vezetője, Vidnyánszky Attila korábban többször arról beszélt, hogy az egyetem szerinte szabadon működik, ahol senkinek nem mondták meg, hogy kire kell szavazni.
A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.