A hallgatók még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az intézmény modellváltása miatt.
Elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak, hallgatóinak, és hallgatói önkormányzatának panaszát az Alkotmánybíróság - írta meg a 444.
Az említett személyek még 2020-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz az egyetem modellváltásával kapcsolatban, kifogásolva többek között a modellváltásra adott idő hosszúságát, vagyis a jogbiztonság elvét, a diszkrimináció tilalmát, a véleménynyilvánítás szabadságát és az Alaptörvény 10. cikkét, a tanszabadságot és az egyetemi autonómiát.
Bár az átállásra adott idő hosszúsága az Alkotmánybíróság szerint is rövid volt, nem ütközött az Alaptörvénybe, mivel a működőképesség továbbra is folyamatosan biztosított volt, a hallgatók és oktatók keresetét így elutasították.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartóváltása először 2020 tavaszán került terítékre. Ez volt az első olyan hazai egyetem, ami állami kézből alapítványi fenntartó alá került, aminek elnökének Vidnyánszky Attilát választották meg. A fenntartóváltás ellen az intézmény több mint 70 művész tiltakozott, számos oktató felmondott, a hallgatók pedig hónapokig tüntettek, többek között blokád alá vonva az egyetem épületét is, ahová nem engedték be Szarka Gábor kancellárt.
Az egyetem modellváltása mindezek ellenére megtörtént, a tiltakozó, az intézményt elhagyó hallgatók külföldi egyetemeken szerezték meg a diplomájukat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
