Közleményben reagáltak az SZFE oktatói az őket ért vádakra, a vezetés mindeközben újabb eszközökkel igyekszik beszüntetni a sztrájkot és feloldani a blokádot.
A kialakult krízishelyzetért az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, az alapítvány élére kinevezett Kuratóriumot és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány által kinevezett új vezetést tartják felelősnek - írták a közleményben.
"Kijelentjük, hogy nem felel meg a valóságnak az Egyetem új vezetése által a mai napon kiadott közleményben hangoztatott vád, miszerint a „szeptemberi tanévnyitón bejelentett „tanköztársaság” elnevezésű oktatási modell mostanra teljes egészében szétzilálta az Egyetem belső működését”. A “tanköztársaság” eszméje nem ellentétes mintatantervünkkel és oktatási hagyományainkkal.
Az oktatás a tanév kezdete óta az oktatók és a hallgatók részvételével zajlik. Az aktivitások és más okok miatt elmaradt órák pótlásáról az osztályfőnökök és oktatók a szokásos rendben gondoskodnak" - írták.
Hozzáteszik, a hallgatókkal az elmúlt 43 napban követeléseik kapcsán senki, akit megszólítottak, nem állt szóba. A kinevezett új vezetés és a fenntartó törvénysértő módon csaknem egy hónapja bojkottálja a tárgyalásokat a sztrájkbizottsággal - írták.
Minderre az után került sor, hogy Szarka Gábor, a Színház-és Filmművészeti Egyetem új kancellárja levelet írt a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak, amelyben minden együttműködést megtilt az egyetemfoglalókkal és támogatóikkal.
Arról nem is beszélve, hogy a hvg.hu információi szerint az SZFE blokád alá vont Vas és Szentkirályi utcai épületében tegnap 18 óra körül elment az internet. A hallgatók úgy tudják, hogy mostantól az épületekben minden este 18 órától másnap reggel 7 óráig szüneteltetik majd a wifi-hozzáférést, erről azonban hivatalos tájékoztatást nem kaptak.
A SZFE-n mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy együttműködik-e az új vezetéssel
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetése - Szarka Gábor kancellár, Novák Emil és Zalán János rektorhelyettesek - közleményt adott ki arról, hogy a tanköztársaságot innentől befejezettnek, a blokádot pedig az egyetem keretein kívül működő, magánkezdeményezésű szerveződésnek tekinti.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
