A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Támogatás Facebook-oldal részletesen kifejtette, mi is állhat a halogatás hátterében, ami sok diáknak hasznos információval szolgálhat.
A halogatás mögött sokszor nem egyszerűen rossz időbeosztás áll, hanem az, hogy milyen érzéseink vannak a feladattal kapcsolatban. Gyakori például, hogy azt gondoljuk: „még van időm”, nem szeretjük a feladatot, vagy félünk attól, hogy nem sikerül jól. Ezek az érzések különösen erősek lehetnek perfekcionizmus esetén.
A perfekcionisták nagyon magas elvárásokat állítanak magukkal szemben, erősen félnek a hibázástól, és túl szigorúan értékelik saját teljesítményüket. Ilyenkor egy beadandó vagy vizsga már nem csak egy feladat, hanem az önértékelés tétje is.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
Ha a belső mérce túl magas, egyre nehezebb belekezdeni a munkába, mert a feladat fenyegetőnek tűnik. A halogatás ilyenkor nem a lustaságról szól, hanem arról, hogy el akarjuk kerülni a szorongást. Rövid távon ez megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti azt a hitet, hogy csak a tökéletes teljesítmény elfogadható.
Bár ez elég ijesztőnek hangzik, azonban fontos tudni, hogy nem minden perfekcionizmus káros. Van olyan formája is, amely motivál és rugalmas marad. A gond ott kezdődik, amikor a hibázás nem a tanulás része, hanem úgy érezzük, hogy a személyiségünket veszélyezteti.
Az oldal ad pár jó tippet, mit tegyetek, ha nektek is ilyen problémátok van:
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
