A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Támogatás Facebook-oldal részletesen kifejtette, mi is állhat a halogatás hátterében, ami sok diáknak hasznos információval szolgálhat.
A halogatás mögött sokszor nem egyszerűen rossz időbeosztás áll, hanem az, hogy milyen érzéseink vannak a feladattal kapcsolatban. Gyakori például, hogy azt gondoljuk: „még van időm”, nem szeretjük a feladatot, vagy félünk attól, hogy nem sikerül jól. Ezek az érzések különösen erősek lehetnek perfekcionizmus esetén.
A perfekcionisták nagyon magas elvárásokat állítanak magukkal szemben, erősen félnek a hibázástól, és túl szigorúan értékelik saját teljesítményüket. Ilyenkor egy beadandó vagy vizsga már nem csak egy feladat, hanem az önértékelés tétje is.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
Ha a belső mérce túl magas, egyre nehezebb belekezdeni a munkába, mert a feladat fenyegetőnek tűnik. A halogatás ilyenkor nem a lustaságról szól, hanem arról, hogy el akarjuk kerülni a szorongást. Rövid távon ez megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti azt a hitet, hogy csak a tökéletes teljesítmény elfogadható.
Bár ez elég ijesztőnek hangzik, azonban fontos tudni, hogy nem minden perfekcionizmus káros. Van olyan formája is, amely motivál és rugalmas marad. A gond ott kezdődik, amikor a hibázás nem a tanulás része, hanem úgy érezzük, hogy a személyiségünket veszélyezteti.
Az oldal ad pár jó tippet, mit tegyetek, ha nektek is ilyen problémátok van:
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
