A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Támogatás Facebook-oldal részletesen kifejtette, mi is állhat a halogatás hátterében, ami sok diáknak hasznos információval szolgálhat.
A halogatás mögött sokszor nem egyszerűen rossz időbeosztás áll, hanem az, hogy milyen érzéseink vannak a feladattal kapcsolatban. Gyakori például, hogy azt gondoljuk: „még van időm”, nem szeretjük a feladatot, vagy félünk attól, hogy nem sikerül jól. Ezek az érzések különösen erősek lehetnek perfekcionizmus esetén.
A perfekcionisták nagyon magas elvárásokat állítanak magukkal szemben, erősen félnek a hibázástól, és túl szigorúan értékelik saját teljesítményüket. Ilyenkor egy beadandó vagy vizsga már nem csak egy feladat, hanem az önértékelés tétje is.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
Ha a belső mérce túl magas, egyre nehezebb belekezdeni a munkába, mert a feladat fenyegetőnek tűnik. A halogatás ilyenkor nem a lustaságról szól, hanem arról, hogy el akarjuk kerülni a szorongást. Rövid távon ez megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti azt a hitet, hogy csak a tökéletes teljesítmény elfogadható.
Bár ez elég ijesztőnek hangzik, azonban fontos tudni, hogy nem minden perfekcionizmus káros. Van olyan formája is, amely motivál és rugalmas marad. A gond ott kezdődik, amikor a hibázás nem a tanulás része, hanem úgy érezzük, hogy a személyiségünket veszélyezteti.
Az oldal ad pár jó tippet, mit tegyetek, ha nektek is ilyen problémátok van:
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
