A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Támogatás Facebook-oldal részletesen kifejtette, mi is állhat a halogatás hátterében, ami sok diáknak hasznos információval szolgálhat.
A halogatás mögött sokszor nem egyszerűen rossz időbeosztás áll, hanem az, hogy milyen érzéseink vannak a feladattal kapcsolatban. Gyakori például, hogy azt gondoljuk: „még van időm”, nem szeretjük a feladatot, vagy félünk attól, hogy nem sikerül jól. Ezek az érzések különösen erősek lehetnek perfekcionizmus esetén.
A perfekcionisták nagyon magas elvárásokat állítanak magukkal szemben, erősen félnek a hibázástól, és túl szigorúan értékelik saját teljesítményüket. Ilyenkor egy beadandó vagy vizsga már nem csak egy feladat, hanem az önértékelés tétje is.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
Ha a belső mérce túl magas, egyre nehezebb belekezdeni a munkába, mert a feladat fenyegetőnek tűnik. A halogatás ilyenkor nem a lustaságról szól, hanem arról, hogy el akarjuk kerülni a szorongást. Rövid távon ez megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti azt a hitet, hogy csak a tökéletes teljesítmény elfogadható.
Bár ez elég ijesztőnek hangzik, azonban fontos tudni, hogy nem minden perfekcionizmus káros. Van olyan formája is, amely motivál és rugalmas marad. A gond ott kezdődik, amikor a hibázás nem a tanulás része, hanem úgy érezzük, hogy a személyiségünket veszélyezteti.
Az oldal ad pár jó tippet, mit tegyetek, ha nektek is ilyen problémátok van:
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.
A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
