A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Támogatás Facebook-oldal részletesen kifejtette, mi is állhat a halogatás hátterében, ami sok diáknak hasznos információval szolgálhat.
A halogatás mögött sokszor nem egyszerűen rossz időbeosztás áll, hanem az, hogy milyen érzéseink vannak a feladattal kapcsolatban. Gyakori például, hogy azt gondoljuk: „még van időm”, nem szeretjük a feladatot, vagy félünk attól, hogy nem sikerül jól. Ezek az érzések különösen erősek lehetnek perfekcionizmus esetén.
A perfekcionisták nagyon magas elvárásokat állítanak magukkal szemben, erősen félnek a hibázástól, és túl szigorúan értékelik saját teljesítményüket. Ilyenkor egy beadandó vagy vizsga már nem csak egy feladat, hanem az önértékelés tétje is.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
Ha a belső mérce túl magas, egyre nehezebb belekezdeni a munkába, mert a feladat fenyegetőnek tűnik. A halogatás ilyenkor nem a lustaságról szól, hanem arról, hogy el akarjuk kerülni a szorongást. Rövid távon ez megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti azt a hitet, hogy csak a tökéletes teljesítmény elfogadható.
Bár ez elég ijesztőnek hangzik, azonban fontos tudni, hogy nem minden perfekcionizmus káros. Van olyan formája is, amely motivál és rugalmas marad. A gond ott kezdődik, amikor a hibázás nem a tanulás része, hanem úgy érezzük, hogy a személyiségünket veszélyezteti.
Az oldal ad pár jó tippet, mit tegyetek, ha nektek is ilyen problémátok van:
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
