Az oktatási miniszter megállította a következő négyéves uniós felsőoktatási csomagot, mert szerinte Magyarországot továbbra is jogtalanul zárják ki az Erasmus+ programból.
A tagországok oktatásért felelős minisztereinek tanácskozásán a dán elnökség azt kérte a tagállami miniszterektől, hogy fogadják el a 2026–2030-as időszakra szóló európai oktatási együttműködési keretrendszert - írja a hvg. A dokumentumban azonban két olyan vállalás szerepelt, amelyet Magyarország nem támogat: hogy a tagállamok a hallgatóik 23 százalékának Erasmus-mobilitást biztosítanak, és hogy 350 ezer EU-n kívüli diáknak is megnyitják a csereprogramokat.
A magyar kormány szerint mindez elfogadhatatlan addig, amíg a modellváltott egyetemek nem férnek hozzá az Erasmus+-hoz. Arra is hivatkoztak, méltánytalan lenne harmadik országok hallgatóinak mobilitást biztosítani, miközben sok magyar diák kiszorul a programból. Bár az Erasmus költségvetése a következő ciklusban nőne, így bővülhetne a program, a magyar fél nem vállalt új kötelezettségeket.
Nemsokára Azerbajdzsánban is tanulhatnak a magyar egyetemisták
Hankó Balázs az oktatási miniszterek tanácskozásán tartotta magát korábbi bejelentéseihez, és megvétózta az állásfoglalást. A miniszter politikai szankciónak nevezte, hogy a Bizottság kizárja a magyar egyetemeket az Erasmusból, és azt is sérelmezte, hogy szerinte hiába teljesítette Budapest az elvárt módosításokat, újabb feltételek érkeztek – bár ezt a kijelentését az Európai Bizottság többször is cáfolta.
Több tagállam sajnálta, hogy nem sikerült elfogadni az állásfoglalást, de senki nem vitázott nyíltan a magyar állásponttal. A dán elnökség később jelezte, hogy „a tanács tudomásul vette a dolgok aktuális állásáról szóló jelentést.” Így a vitatott pontokkal együtt az elnökség saját dokumentumban rögzítette mindazt, amit a Hankó-féle vétó miatt nem tudtak hivatalos állásfoglalásként elfogadni.
Nem sokkal később az Európai Bizottság is reagált. Roxana Minzatu ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a magyar félnek még több vállalást kell teljesítenie, és a témát várhatóan a következő EU-elnökségek is napirenden tartják. Arra is rámutatott, hogy semmi sem sürgette a stratégia elfogadását, ugyanakkor a magyar vétó azt jelzi, Budapest nem tervezi gyorsan rendezni az Erasmus-ügyet.
Hankó az ülés után Facebookon úgy fogalmazott: „Ma Brüsszelben világossá tettem, hogy amíg a magyar egyetemisták nem kapják vissza jogos jussukat az Erasmust, addig nincs új uniós oktatási stratégia. Magyarország vétója tehát, megállította a következő négy évre tervezett felsőoktatási csomagot.”
A lap szerint azért különös a helyzet, mert az oktatás tagállami hatáskör, és ezen csak az uniós alapszerződések egyhangú módosításával lehetne változtatni. Így valódi „uniós oktatási stratégiáról” nincs szó. Ezét a vétóval csak egy olyan nyilatkozat maradt el, amelyben a tagállamok közös célokat fogalmaztak volna meg. Azonban az országok továbbra is folytathatják az eddigi oktatással kapcsolatos tevékenységeiket.
