Az oktatási miniszter megállította a következő négyéves uniós felsőoktatási csomagot, mert szerinte Magyarországot továbbra is jogtalanul zárják ki az Erasmus+ programból.
A tagországok oktatásért felelős minisztereinek tanácskozásán a dán elnökség azt kérte a tagállami miniszterektől, hogy fogadják el a 2026–2030-as időszakra szóló európai oktatási együttműködési keretrendszert - írja a hvg. A dokumentumban azonban két olyan vállalás szerepelt, amelyet Magyarország nem támogat: hogy a tagállamok a hallgatóik 23 százalékának Erasmus-mobilitást biztosítanak, és hogy 350 ezer EU-n kívüli diáknak is megnyitják a csereprogramokat.
A magyar kormány szerint mindez elfogadhatatlan addig, amíg a modellváltott egyetemek nem férnek hozzá az Erasmus+-hoz. Arra is hivatkoztak, méltánytalan lenne harmadik országok hallgatóinak mobilitást biztosítani, miközben sok magyar diák kiszorul a programból. Bár az Erasmus költségvetése a következő ciklusban nőne, így bővülhetne a program, a magyar fél nem vállalt új kötelezettségeket.
Nemsokára Azerbajdzsánban is tanulhatnak a magyar egyetemisták
Hankó Balázs az oktatási miniszterek tanácskozásán tartotta magát korábbi bejelentéseihez, és megvétózta az állásfoglalást. A miniszter politikai szankciónak nevezte, hogy a Bizottság kizárja a magyar egyetemeket az Erasmusból, és azt is sérelmezte, hogy szerinte hiába teljesítette Budapest az elvárt módosításokat, újabb feltételek érkeztek – bár ezt a kijelentését az Európai Bizottság többször is cáfolta.
Több tagállam sajnálta, hogy nem sikerült elfogadni az állásfoglalást, de senki nem vitázott nyíltan a magyar állásponttal. A dán elnökség később jelezte, hogy „a tanács tudomásul vette a dolgok aktuális állásáról szóló jelentést.” Így a vitatott pontokkal együtt az elnökség saját dokumentumban rögzítette mindazt, amit a Hankó-féle vétó miatt nem tudtak hivatalos állásfoglalásként elfogadni.
Nem sokkal később az Európai Bizottság is reagált. Roxana Minzatu ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a magyar félnek még több vállalást kell teljesítenie, és a témát várhatóan a következő EU-elnökségek is napirenden tartják. Arra is rámutatott, hogy semmi sem sürgette a stratégia elfogadását, ugyanakkor a magyar vétó azt jelzi, Budapest nem tervezi gyorsan rendezni az Erasmus-ügyet.
Hankó az ülés után Facebookon úgy fogalmazott: „Ma Brüsszelben világossá tettem, hogy amíg a magyar egyetemisták nem kapják vissza jogos jussukat az Erasmust, addig nincs új uniós oktatási stratégia. Magyarország vétója tehát, megállította a következő négy évre tervezett felsőoktatási csomagot.”
A lap szerint azért különös a helyzet, mert az oktatás tagállami hatáskör, és ezen csak az uniós alapszerződések egyhangú módosításával lehetne változtatni. Így valódi „uniós oktatási stratégiáról” nincs szó. Ezét a vétóval csak egy olyan nyilatkozat maradt el, amelyben a tagállamok közös célokat fogalmaztak volna meg. Azonban az országok továbbra is folytathatják az eddigi oktatással kapcsolatos tevékenységeiket.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
