Nagy csatára számít csütörtökön Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Brüsszelben.
Az MTI közlése szerint az Európai Bizottság új stratégiát terjeszt a tagállamok oktatási miniszterei elé az Európai Oktatási Térség és az Erasmus+ program jövőjéről. A magyar kormány azonban egyelőre nem támogatja a javaslatot, amíg nem rendeződik a hazai egyetemek Erasmus-ügyének helyzete.
Háttér: kizárás az Erasmusból
Lassan három éve, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizon programokból. A kormány többszöri egyeztetésről számolt be, amelyek során: „az ötletszerű javaslataikat komolyan vettük, ki is tárgyaltuk természetesen, majd egyszer csak elhallgattak. Nem kaptunk a végső változatra még szóbeli kritikát sem, így léptünk, törvénnyé tettük” - közölte a miniszter. A módosítások hatálybalépése azonban attól függ, hogy visszavonják-e a blokkoló határozatot.
Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról
A kormány álláspontja szerint a Bizottság indokolatlanul tartja fenn az Erasmus-korlátozást, ami hátrányosan érinti a magyar hallgatókat. Az érintett intézmények helyettesítő megoldásként elindították a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet a kormány a mobilitás fenntartását biztosító alternatívának tekint.
Új oktatási együttműködés
A készülő uniós stratégia célja többek között:
Hankó Balázs miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja a dokumentum jelenlegi formáját. Szerinte előbb rendezni kell a magyar hallgatók Erasmus-programból való kizárását.
"A magyar egyetemisták oktatáshoz való alapvető joga sérül, hogy az Európai Bizottság kizárja őket az Erasmus programból, 6 hős magyar egyetem perre is vitte a kérdést, a Bizottság pedig ahelyett, hogy ezt megoldani szeretné, úgy akarja a mobilitási célszámokat elérni, hogy nyit az afrikai országok felé" – jelezte Hankó.
Magyarország jelenleg azt szeretné elérni, hogy a következő uniós oktatási időszak stratégiai dokumentuma egyértelműen garantálja: valamennyi magyar egyetemista jogosult legyen az Erasmus+ programban való részvételre.
Érdemes megjegyezni, hogy bár az afrikai országok felé való nyitás nem tetszik a miniszternek, nemrég bejelentette, hogy Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak. A következő években pedig kibővül a magyar és az azerbajdzsáni egyetemek együttműködése.
Emellett novemberben Magyarország és Kína is újabb oktatási együttműködést kötött:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
