„Egymástól néhány utcányira működnek pár fős képzések” – nyilatkozott a Pázmány Egyetem a Károlis bölcsészhallgatók átvételéről

A Károlis hallgatók aktív tiltakozása ellenére megvalósulni látszik az egyes bölcsészképzések megszüntetése és a megszűnő szakokon tanuló hallgatók áthelyezése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonos képzéseire.

  • Rodler Lili

Hónapok óta zajlik a Károli Gáspár Református Egyetem döntésével szemben a Károlis Bölcsészek Összefogásanak (KáBé) megmozdulás-sorozata, aminek a tárgya az egyetemen szeptemberben megszűnő 18 mester- és posztgraduális képzés megmentése. A hallgatók aktívan tiltakoznak a folyamat ellen, a szenátusi ülésen való csendes demonstráció mellett több nyílt levelet is írtak, amiben teljeskörű tájékoztatást kértek az eseményekkel kapcsolatban.

Konkrét választ nem kaptak a kérdéseikre, tovább küzdenek a károlis hallgatók

Legutóbb a Válasz Online számolt be arról, hogy több tucat Károlis tanárnak is meg fog szűnni az oktatói jogviszonya. Erről őket egyelőre csak szóban tájékoztatták, írásban nem értesítették őket, bár a vezetőség ígéretet tett erre is. Egy oktató szerint viszont az egyetem vezetése „nagyon vigyáz arra, hogy semmit ne írjanak le”.

Nem csak az oktatók, de a hallgatók is ajánlatot kaptak a Károlitól azzal kapcsolatban, hogy a tanulmányaik maradékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezhetik el. Egészen pontosan három lehetőséget kínáltak fel a tanulmányaik befejezésére:

  1. Átjelentkezés a Pázmányra
  2. Vendéghallgatói státusz a Pázmányon, de károlis diplomával
  3. Maradás a Károlin

A Telex a folyamatokkal kapcsolatban megkereste a Károlit és a Pázmányt is. Az utóbbi intézmény válaszolt is a kérdéseikre, többek között a hallgatók átvételével kapcsolatosakra is, ami így szólt:

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem elkötelezetten vallja és elsődleges célként kezeli, hogy az alacsony jelentkezői létszámok ellenére is meg kell őrizni a hagyományos bölcsész szakok egyházi felsőoktatási intézményben történő hallgatásának lehetőségét. Ugyanakkor a kor kihívásai ezen területet súlyos helyzetbe hozták, így

a felelős gazdálkodásnak, valamint a minőségi oktatási követelményeknek egyaránt ellentmond, hogy egymástól néhány utcára működjenek a pár fős képzések.

A Károli Gáspár Református Egyetem érintett képzésekben részt vevő hallgatói természetesen változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat, de saját elhatározásukból akár átvételüket is kérhetik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Utóbbi a képzések eredményes befejezését azzal is támogatja, hogy az irányadó tantervtől eltérő vagy a képzési időt túllépő hallgatók számára hosszabb távon is biztosítja a szükséges tantárgyak vendéghallgatói jogviszonyban történő teljesítésének a lehetőségét a saját képzésein.”

A lap továbbá arról számolt be, hogy április 28-án a két egyetem aláírt egy együttműködési megállapodást. Ennek keretében a két intézmény a művészettörténet mesterképzés, valamint a dráma- és színházismeret, illetve mozgóképkultúra és médiaismeret tanárképzések esetében úgy határozott, hogy ezeket a jövőben csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hirdetik meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.