Ezeken a képzési területeken tanul a legtöbb egyetemista önköltséges formában

Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as Frissdiplomás kutatásában felmérést végeztek a 2018-ban és 2022-ben végzett egyetemisták körében. Az adatokból kiderült, hogy a jogi képzési területen a kérdőívet kitöltöttek 75,7 százaléka önköltséges formában tanult. Ezt követte a gazdaságtudományok területen diplomát szerzettek: 56,5 százalékkal. A lista harmadik helyezettje jóval lemaradt az első kettőtől: társadalomtudományi szakokon a megkérdezettek csak 26,6 százalékának kellett magának finanszíroznia a tanulmányait.

Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni.

Önköltséges formában tanuló hallgatók aránya képzési területenként:

  • agrár: 7,7%
  • államtudományi: 18,6%
  • bölcsészettudomány: 16,5%
  • gazdaságtudományok: 56,5%
  • informatika: 13,4%
  • jogi: 75,7%
  • műszaki: 13,6%
  • művészet: 22,6%
  • művészetközvetítés: 26%
  • orvos- és egészségtudomány: 7,9%
  • pedagógusképzés: 14,2%
  • sporttudomány: 14%
  • társadalomtudomány: 26,6%
  • természettudomány: 9,6%

Jobban megnézve a jogi képzési területen az alapszakos önköltségesek aránya 82,9 százalék, osztatlan képzésen pedig 80 százalék volt. Az adatokból azt is megtudtuk, hogy az itt végzettek 78,4 százaléka folytatott „bevételszerző tevékenységet” a tanulmányai alatt. A gazdaságtudományok területén az egyetem mellett dolgozó hallgatók aránya még magasabb, összesen 87,5 százalék volt.

Az eredmények mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben résztvevők 52,4 százaléka mesterképzésen, és csak 10,4 százalékuk tanult alapképzésen. A mester mellett pedig már jóval magasabb arányban szoktak munkát vállalni a hallgatók.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.