Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as Frissdiplomás kutatásában felmérést végeztek a 2018-ban és 2022-ben végzett egyetemisták körében. Az adatokból kiderült, hogy a jogi képzési területen a kérdőívet kitöltöttek 75,7 százaléka önköltséges formában tanult. Ezt követte a gazdaságtudományok területen diplomát szerzettek: 56,5 százalékkal. A lista harmadik helyezettje jóval lemaradt az első kettőtől: társadalomtudományi szakokon a megkérdezettek csak 26,6 százalékának kellett magának finanszíroznia a tanulmányait.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni.
Önköltséges formában tanuló hallgatók aránya képzési területenként:
Jobban megnézve a jogi képzési területen az alapszakos önköltségesek aránya 82,9 százalék, osztatlan képzésen pedig 80 százalék volt. Az adatokból azt is megtudtuk, hogy az itt végzettek 78,4 százaléka folytatott „bevételszerző tevékenységet” a tanulmányai alatt. A gazdaságtudományok területén az egyetem mellett dolgozó hallgatók aránya még magasabb, összesen 87,5 százalék volt.
Az eredmények mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben résztvevők 52,4 százaléka mesterképzésen, és csak 10,4 százalékuk tanult alapképzésen. A mester mellett pedig már jóval magasabb arányban szoktak munkát vállalni a hallgatók.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.