Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as Frissdiplomás kutatásában felmérést végeztek a 2018-ban és 2022-ben végzett egyetemisták körében. Az adatokból kiderült, hogy a jogi képzési területen a kérdőívet kitöltöttek 75,7 százaléka önköltséges formában tanult. Ezt követte a gazdaságtudományok területen diplomát szerzettek: 56,5 százalékkal. A lista harmadik helyezettje jóval lemaradt az első kettőtől: társadalomtudományi szakokon a megkérdezettek csak 26,6 százalékának kellett magának finanszíroznia a tanulmányait.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni.
Önköltséges formában tanuló hallgatók aránya képzési területenként:
Jobban megnézve a jogi képzési területen az alapszakos önköltségesek aránya 82,9 százalék, osztatlan képzésen pedig 80 százalék volt. Az adatokból azt is megtudtuk, hogy az itt végzettek 78,4 százaléka folytatott „bevételszerző tevékenységet” a tanulmányai alatt. A gazdaságtudományok területén az egyetem mellett dolgozó hallgatók aránya még magasabb, összesen 87,5 százalék volt.
Az eredmények mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben résztvevők 52,4 százaléka mesterképzésen, és csak 10,4 százalékuk tanult alapképzésen. A mester mellett pedig már jóval magasabb arányban szoktak munkát vállalni a hallgatók.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
