A rendőrség szerint az elsősök nem voltak kiszolgáltatottak, mert a tábort bármikor szabadon elhagyhatták.
Vadai Ágnes DK-s képviselő az Eduline cikke alapján tett fel írásban egy kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amelyben arra volt kíváncsi, hogy „milyen lépéseket tesz az ügyészség a BME VIK bodajki gólyatáborában történtek minden körülményre kiterjedő feltárására?”
Polt ezt feljelentésként tekintette, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy a rendőrség nem nyomoz tovább az ügyben.
Az eset kapcsán a rendőrség azt vizsgálta, hogy a BME VIK bodajki gólyatáborában kényszerítették-e, megalázták-e az elsősöket, kiszolgáltatott helyzetben voltak-e a gólyák, és történt-e becsületsértés. A rendőrség szerint mivel a gólyák bármikor elhagyhatták a tábort, ezért nem tekinthetőek kiszolgáltatott személyeknek. Emellett pedig a "kényszerítés bűncselekmény objektív feltételei nem álltak fent, így e bűncselekmény megvalósítása sem állt fent" és az sem volt megállapítható, hogy a gólyatáborban történtek csorbították a diákok becsületét a bűncselekmény megállapításához szükséges mértékben.
A rendőrség hozzátette, hogy ha az érintett bodajki gólyák közül feljelentést tenne vagy olyan körülmények jutnak a hatóság tudomására, ami alapján eljárás indításának lenne helye, a szükséges intézkedéseket megteszik.
Az Eduline-on több cikkben is beszámoltunk arról, hogy az elsősök szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában durván, sokszor megalázóan bántak velük a felsőbbéves szeniorok. Az eset kapcsán egykori hallgatók is írtak szerkesztőségünknek, miszerint a munkatáborokra (és a szakemberek szerint a stanfordi börtönkísérletre) emlékezetető tábor, nem egyszeri alkalom volt, hanem évtizedes hagyomány, amelyről nem lehetett beszélni senkinek nehogy lelőjék a leendő gólyák előtt a poént. A szerkesztőségünkhöz beérkező olvasói levelekből azonban az is kiderült, hogy a felsőbbévesek nem csak a BME-n eshettek túlzásokba.
A BME a botrány kirobbanása után munkacsoportot állított fel, amelynek eredményét az oktatási jogok biztosához is elküldik.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
