A Phd-hallgatók nagy része az alacsony ösztöndíj miatt csak akkor tudja megszerezni a fokozatot, ha a képzés ideje alatt a családja anyagilag támogatja.
A hazai doktori képzésekre jelentkező hallgatók fele PhD-fokozat nélkül tűnik el a rendszerből - mondta Dernovics Mihály élelmiszermérnök, korábbi habilitált egyetemi docens a Qubitnek. Ennek pedig az egyik oka az, hogy a nagyon alacsony ösztöndíjak miatt sokan megélhetési problémákkal küzdenek, és csak akkor tudják befejezni a doktorit, ha a családjuk, párjuk anyagilag segíti őket.
A felsőoktatási törvény szerint a doktori képzésben résztvevők ösztöndíja:
Vagyis a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei a mesterdiplomájuk megszerzése után doktori képzés első két évében havonta bruttó 140 ezer forintot, míg később pedig havi bruttó 180 ezer forintot keresnek. Az alacsony fizetések mellett pedig gyakran azzal is szembesülnek, hogy nincsen pénz például az eszközök megjavítására, és hiába mennek ki például hajnalban a nádasba hideg iszapot gyűjteni, ha a laborban azzal szembesülnek, hogy
bocsi, most nincs 16 400 Ft, hogy megjavíttassuk a HPLC mintaadagolóját.
Az anyagiak mellett persze vannak olyanok is, akik azért hagyják félbe a képzést, mert megváltozott a családi állapotuk, rosszul mérték fel a saját kapacitásukat vagy éppenséggel túl sokat kellett a tanszéken tanítaniuk, adminisztrálniuk, mentorálniuk az alap-és mesterszakos diákokat.
De nemcsak a Phd-hallgatók keresnek keveset, az Eduline korábban már beszámolt arról, idén februárban Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".
A felsőoktatás dolgozók béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
