A Phd-hallgatók nagy része az alacsony ösztöndíj miatt csak akkor tudja megszerezni a fokozatot, ha a képzés ideje alatt a családja anyagilag támogatja.
A hazai doktori képzésekre jelentkező hallgatók fele PhD-fokozat nélkül tűnik el a rendszerből - mondta Dernovics Mihály élelmiszermérnök, korábbi habilitált egyetemi docens a Qubitnek. Ennek pedig az egyik oka az, hogy a nagyon alacsony ösztöndíjak miatt sokan megélhetési problémákkal küzdenek, és csak akkor tudják befejezni a doktorit, ha a családjuk, párjuk anyagilag segíti őket.
A felsőoktatási törvény szerint a doktori képzésben résztvevők ösztöndíja:
Vagyis a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei a mesterdiplomájuk megszerzése után doktori képzés első két évében havonta bruttó 140 ezer forintot, míg később pedig havi bruttó 180 ezer forintot keresnek. Az alacsony fizetések mellett pedig gyakran azzal is szembesülnek, hogy nincsen pénz például az eszközök megjavítására, és hiába mennek ki például hajnalban a nádasba hideg iszapot gyűjteni, ha a laborban azzal szembesülnek, hogy
bocsi, most nincs 16 400 Ft, hogy megjavíttassuk a HPLC mintaadagolóját.
Az anyagiak mellett persze vannak olyanok is, akik azért hagyják félbe a képzést, mert megváltozott a családi állapotuk, rosszul mérték fel a saját kapacitásukat vagy éppenséggel túl sokat kellett a tanszéken tanítaniuk, adminisztrálniuk, mentorálniuk az alap-és mesterszakos diákokat.
De nemcsak a Phd-hallgatók keresnek keveset, az Eduline korábban már beszámolt arról, idén februárban Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".
A felsőoktatás dolgozók béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
