Ezekben az európai városokban él a legtöbb diplomás - Budapest a 8. helyet szerezte meg

Bár az egész országot nézve Magyarország nem remekel a diplomások arányában, a fővárosban szerencsére nem ilyen rossz a helyzet. Mutatjuk, hol él a legtöbb diplomás Európában.

  • Székács Linda

Hiába a kiváló oktatási rendszer vagy a világ legjobb egyetemei, nem Finnországban vagy az Egyesült Királyság városaiban él a legtöbb diplomás - írja az Erudera az Eurostat adataira hivatkozva.

A felmérésben olyan városokban vizsgálták az alapszakos diplomával rendelkezők arányát, amiknek a lakosságszáma 800 ezer és 3 millió fő közötti.

Az első helyet Litvánia fővárosa, Vilnius szerezte meg. Itt a 25-64 év közötti lakosok mintegy 62,1 százaléka szerzett legalább alapszakos (BA) diplomát a 2022-es évben. A diplomások aránya pedig a teljes lakosságra nézve körülbelül 30 százalék volt ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 45 OECD ország közül a diplomások arányát tekintve Litvánia áll a harmadik helyen.

A litván fővárost a belga Walloon Brabant követi, ahol a 25-64 év közöttiek 60,7 százaléka rendelkezik legalább alapszakos egyetemi diplomával. A harmadik helyre pedig a svéd főváros, Stockholm került , ahol a 25-64 év közötti lakosság 57,5 százaléka szerzett diplomát 2022-ben.

A lista ezt követően az alábbi városokkal folytatódik:

  • Varsó (Lengyelország) - 57 százalék
  • Írország keleti- és középső régiói (Longford, Laois, Offaly, Westmeath) - 57 százalék
  • Pais Vasco (Spanyolország) - 56,4 százalék
  • Utrecht (Hollandia) - 56,1 százalék
  • Budapest - 55,9 százalék
  • Zürich (Svájc) - 55,5 százalék
  • Ile de France (Franciaország) - 55 százalék

A lap Budapesttel kapcsolatban hozzáteszi: a jelentések szerint az egész országot nézve 2022-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya (mindössze 32,9 százalék, szemben a 41,2 százalékos európai átlaggal). A fővárosunk azonban még így is számos európai várost megelőz, köztük a svájci Zürichet is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.