Ezekben az európai városokban él a legtöbb diplomás - Budapest a 8. helyet szerezte meg

Bár az egész országot nézve Magyarország nem remekel a diplomások arányában, a fővárosban szerencsére nem ilyen rossz a helyzet. Mutatjuk, hol él a legtöbb diplomás Európában.

  • Székács Linda

Hiába a kiváló oktatási rendszer vagy a világ legjobb egyetemei, nem Finnországban vagy az Egyesült Királyság városaiban él a legtöbb diplomás - írja az Erudera az Eurostat adataira hivatkozva.

A felmérésben olyan városokban vizsgálták az alapszakos diplomával rendelkezők arányát, amiknek a lakosságszáma 800 ezer és 3 millió fő közötti.

Az első helyet Litvánia fővárosa, Vilnius szerezte meg. Itt a 25-64 év közötti lakosok mintegy 62,1 százaléka szerzett legalább alapszakos (BA) diplomát a 2022-es évben. A diplomások aránya pedig a teljes lakosságra nézve körülbelül 30 százalék volt ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 45 OECD ország közül a diplomások arányát tekintve Litvánia áll a harmadik helyen.

A litván fővárost a belga Walloon Brabant követi, ahol a 25-64 év közöttiek 60,7 százaléka rendelkezik legalább alapszakos egyetemi diplomával. A harmadik helyre pedig a svéd főváros, Stockholm került , ahol a 25-64 év közötti lakosság 57,5 százaléka szerzett diplomát 2022-ben.

A lista ezt követően az alábbi városokkal folytatódik:

  • Varsó (Lengyelország) - 57 százalék
  • Írország keleti- és középső régiói (Longford, Laois, Offaly, Westmeath) - 57 százalék
  • Pais Vasco (Spanyolország) - 56,4 százalék
  • Utrecht (Hollandia) - 56,1 százalék
  • Budapest - 55,9 százalék
  • Zürich (Svájc) - 55,5 százalék
  • Ile de France (Franciaország) - 55 százalék

A lap Budapesttel kapcsolatban hozzáteszi: a jelentések szerint az egész országot nézve 2022-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya (mindössze 32,9 százalék, szemben a 41,2 százalékos európai átlaggal). A fővárosunk azonban még így is számos európai várost megelőz, köztük a svájci Zürichet is.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.