Ezekben az európai városokban él a legtöbb diplomás - Budapest a 8. helyet szerezte meg

Bár az egész országot nézve Magyarország nem remekel a diplomások arányában, a fővárosban szerencsére nem ilyen rossz a helyzet. Mutatjuk, hol él a legtöbb diplomás Európában.

  • Székács Linda

Hiába a kiváló oktatási rendszer vagy a világ legjobb egyetemei, nem Finnországban vagy az Egyesült Királyság városaiban él a legtöbb diplomás - írja az Erudera az Eurostat adataira hivatkozva.

A felmérésben olyan városokban vizsgálták az alapszakos diplomával rendelkezők arányát, amiknek a lakosságszáma 800 ezer és 3 millió fő közötti.

Az első helyet Litvánia fővárosa, Vilnius szerezte meg. Itt a 25-64 év közötti lakosok mintegy 62,1 százaléka szerzett legalább alapszakos (BA) diplomát a 2022-es évben. A diplomások aránya pedig a teljes lakosságra nézve körülbelül 30 százalék volt ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 45 OECD ország közül a diplomások arányát tekintve Litvánia áll a harmadik helyen.

A litván fővárost a belga Walloon Brabant követi, ahol a 25-64 év közöttiek 60,7 százaléka rendelkezik legalább alapszakos egyetemi diplomával. A harmadik helyre pedig a svéd főváros, Stockholm került , ahol a 25-64 év közötti lakosság 57,5 százaléka szerzett diplomát 2022-ben.

A lista ezt követően az alábbi városokkal folytatódik:

  • Varsó (Lengyelország) - 57 százalék
  • Írország keleti- és középső régiói (Longford, Laois, Offaly, Westmeath) - 57 százalék
  • Pais Vasco (Spanyolország) - 56,4 százalék
  • Utrecht (Hollandia) - 56,1 százalék
  • Budapest - 55,9 százalék
  • Zürich (Svájc) - 55,5 százalék
  • Ile de France (Franciaország) - 55 százalék

A lap Budapesttel kapcsolatban hozzáteszi: a jelentések szerint az egész országot nézve 2022-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya (mindössze 32,9 százalék, szemben a 41,2 százalékos európai átlaggal). A fővárosunk azonban még így is számos európai várost megelőz, köztük a svájci Zürichet is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.