Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 11-én a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit. Az akció sikeres volt, hiszen hosszas huzavona után végre elindultak a tárgyalások.
Az egyetemek március 20-án postázták nyílt levelüket Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak, amelyben tárgyalási időpontot kértek a fenntartójuk képviselőjétől, de mivel választ nem kaptak, ezért úgy döntöttek, hogy személyesen adják át az aláírók listáját, hogy a fenntartó lássa, közel 3000 fő követeli:
Megkezdődtek az egyeztetések
A megmozdulás sikeres volt: Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkár fogadta az egyetemek képviselőit. Az egyeztetésen rajtuk kívül még Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is részt vett.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években lépcsőzetesen emelte a béreket: 2016-ban 15 százalékos béremelés, 2017-re 27 százalékos béremelés, majd 2021 őszén 15 százalékos, míg a 2022-es évben szintén 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg a felsőoktatás valamennyi területén.
Kiemelte, hogy a legutóbbi béremelés 45 ezer foglalkoztatottat érintett, összesen éves szinten 64 milliárd forint mértékben, majd hozzátette, hogy a fenntartói adatok alapján az állami egyetemek esetében azt látják, hogy átlagosan az egyetemi tanársegédi havi kereset 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint.
Havi nettó 280 ezer forint
Hogy a valóságban mennyit is kapnak az egyetemi dolgozók, jól mutatja, hogy sokan a demonstrációra bérpapírokkal érkeztek. A 444 videójában volt olyan megszólaló egyetemi dolgozó, aki két gyerek utáni adókedvezménnyel havi nettó 280 ezer forintot visz haza.
Szieberth Dénes, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a BME-n a jelenlegi bértábla szerint a docensi az első olyan fizetés, amiből nem lehet éhen halni, és mindenkit ettől a fizetési szinttől kellene indítani. Majd megjegyezte, hogy a BME szerinte már régóta nem kap annyi pénzt az államtól, amennyiből normálisan tudna működni, és vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák.
Türelmet kért a kormány
A tárgyalás során Hankóék az MTI szerint kitértek arra is, hogy folytatni kell az egyeztetéseket, át kell tekinteni az egyes állami egyetemek, képzési területek egyedi szempontjait, majd hozzátették, hogy a kormány szeretné emelné a felsőoktatási béreket is, de háborús időszak miatt türelmet kérnek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.