Különleges programot indít Németország: így vonzanák és bírnák maradásra a külföldi hallgatókat

A cél, hogy minél többen maradjanak az országban az egyetem befejezése után is.

  • Székács Linda

Németország extra támogatást nyújtana az országba érkező külföldi hallgatók számára, hogy így vonzzák őket a német egyetemekre, majd bírják maradásra a képzett szakembereket a munkaerőhiány enyhítése érdekében - számolt be róla az Erudera.

A German Academic Exchange Service (DAAD) a minisztériummal együttműködve 2024 tavaszán olyan kezdeményezést indít, aminek keretein belül 1 millió euróval 70 projektet támogatnának a német egyetemeken, amiknek kifejezetten az a célja, hogy

  • segítséget nyújtsanak a német egyetemekre készülő külföldi diákoknak,
  • a külföldi diákok sikereket érjenek el a Németországban folytatott tanulmányaik alatt,
  • javítsák a munkalehetőségeket Németországban, továbbá
  • segítséget nyújtsanak nekik arra az esetre, ha pályaváltás előtt állnak.

Bettina Stark-Watzinger oktatási miniszter szerint Németország a harmadik legnépszerűbb célpont a külföldre készülő diákok számára, azt viszont, hogy a tanulmányaik után is az országban maradnak-e, jellemzően később döntik el, egy részük pedig a hazaköltözést választja. A program elindításával azt akarják segíteni, hogy a jövőben nagyobb arányban maradjanak az országban a tanulmányaik miatt oda érkező külföldi szakemberek.

A 2022/23-as tanévben egyébként több mint 370 ezer külföldi diák tanult Németországban, ami a magyarok számára is rendkívül népszerű célpont.

A legtöbb külföldi hallgató Münchenben tanul, de nagyon népszerű

  • Aachen
  • Köln
  • Bonn
  • és Stuttgart is,

míg Berlin, Frankfurt, Drezda, Lipcse és Hamburg csak a top 10-es lista második felébe fértek be.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.