Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A cél, hogy minél többen maradjanak az országban az egyetem befejezése után is.
Németország extra támogatást nyújtana az országba érkező külföldi hallgatók számára, hogy így vonzzák őket a német egyetemekre, majd bírják maradásra a képzett szakembereket a munkaerőhiány enyhítése érdekében - számolt be róla az Erudera.
A German Academic Exchange Service (DAAD) a minisztériummal együttműködve 2024 tavaszán olyan kezdeményezést indít, aminek keretein belül 1 millió euróval 70 projektet támogatnának a német egyetemeken, amiknek kifejezetten az a célja, hogy
Bettina Stark-Watzinger oktatási miniszter szerint Németország a harmadik legnépszerűbb célpont a külföldre készülő diákok számára, azt viszont, hogy a tanulmányaik után is az országban maradnak-e, jellemzően később döntik el, egy részük pedig a hazaköltözést választja. A program elindításával azt akarják segíteni, hogy a jövőben nagyobb arányban maradjanak az országban a tanulmányaik miatt oda érkező külföldi szakemberek.
A 2022/23-as tanévben egyébként több mint 370 ezer külföldi diák tanult Németországban, ami a magyarok számára is rendkívül népszerű célpont.
A legtöbb külföldi hallgató Münchenben tanul, de nagyon népszerű
míg Berlin, Frankfurt, Drezda, Lipcse és Hamburg csak a top 10-es lista második felébe fértek be.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.