Különleges programot indít Németország: így vonzanák és bírnák maradásra a külföldi hallgatókat

A cél, hogy minél többen maradjanak az országban az egyetem befejezése után is.

  • Székács Linda

Németország extra támogatást nyújtana az országba érkező külföldi hallgatók számára, hogy így vonzzák őket a német egyetemekre, majd bírják maradásra a képzett szakembereket a munkaerőhiány enyhítése érdekében - számolt be róla az Erudera.

A German Academic Exchange Service (DAAD) a minisztériummal együttműködve 2024 tavaszán olyan kezdeményezést indít, aminek keretein belül 1 millió euróval 70 projektet támogatnának a német egyetemeken, amiknek kifejezetten az a célja, hogy

  • segítséget nyújtsanak a német egyetemekre készülő külföldi diákoknak,
  • a külföldi diákok sikereket érjenek el a Németországban folytatott tanulmányaik alatt,
  • javítsák a munkalehetőségeket Németországban, továbbá
  • segítséget nyújtsanak nekik arra az esetre, ha pályaváltás előtt állnak.

Bettina Stark-Watzinger oktatási miniszter szerint Németország a harmadik legnépszerűbb célpont a külföldre készülő diákok számára, azt viszont, hogy a tanulmányaik után is az országban maradnak-e, jellemzően később döntik el, egy részük pedig a hazaköltözést választja. A program elindításával azt akarják segíteni, hogy a jövőben nagyobb arányban maradjanak az országban a tanulmányaik miatt oda érkező külföldi szakemberek.

A 2022/23-as tanévben egyébként több mint 370 ezer külföldi diák tanult Németországban, ami a magyarok számára is rendkívül népszerű célpont.

A legtöbb külföldi hallgató Münchenben tanul, de nagyon népszerű

  • Aachen
  • Köln
  • Bonn
  • és Stuttgart is,

míg Berlin, Frankfurt, Drezda, Lipcse és Hamburg csak a top 10-es lista második felébe fértek be.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.