Erasmus-ügy: vészesen közeleg a határidő, de még mindig nincs egyezség

November 23-ig nyerhetik el a kizárt egyetemek az Európai Bizottság beleegyezését, hogy 2024 őszi félévében be tudják indítani az Erasmus+ csereprogramot.

Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert  problémásnak tartották az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A Bizottság az EUrologus kérdésére azt mondta, folyamatosak az egyeztetések. Egyértelművé tették, mit várnak Magyarországtól a vita rendezéséhez - írja a hvg360. Igaz, azt nem hozhatják nyilvánosságra, hogy pontosan milyen változtatásokat várnak. Annyit azonban lehet tudni, hogy nincsen szó az egyetemeket érő politikai nyomásgyakorlásról. A döntés hivatalos indoka, hogy az alapítványok nem eléggé átláthatóak, ezért nem kapnak pénzt az EU-tól.

Az Eduline nemrég beszámolt arról, hogy Gwendoline Delbos-Corflied, az Európai Parlament Magyarországról szóló legutóbbi jelentésének szerzője, valamint John Morijn, a Princetoni Egyetem nemzetközi kapcsolati intézetének munkatársa a közalapítványokba kiszervezett egyetemek megkerülésével oldaná meg a hallgatók Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvételét. Az alternatív megoldás szerint így a Magyarországtól visszatartott forrásokat egy független közvetítő irányítása alá helyeznék.

 

 

 

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert

A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.