Erasmus-ügy: vészesen közeleg a határidő, de még mindig nincs egyezség

November 23-ig nyerhetik el a kizárt egyetemek az Európai Bizottság beleegyezését, hogy 2024 őszi félévében be tudják indítani az Erasmus+ csereprogramot.

Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert  problémásnak tartották az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A Bizottság az EUrologus kérdésére azt mondta, folyamatosak az egyeztetések. Egyértelművé tették, mit várnak Magyarországtól a vita rendezéséhez - írja a hvg360. Igaz, azt nem hozhatják nyilvánosságra, hogy pontosan milyen változtatásokat várnak. Annyit azonban lehet tudni, hogy nincsen szó az egyetemeket érő politikai nyomásgyakorlásról. A döntés hivatalos indoka, hogy az alapítványok nem eléggé átláthatóak, ezért nem kapnak pénzt az EU-tól.

Az Eduline nemrég beszámolt arról, hogy Gwendoline Delbos-Corflied, az Európai Parlament Magyarországról szóló legutóbbi jelentésének szerzője, valamint John Morijn, a Princetoni Egyetem nemzetközi kapcsolati intézetének munkatársa a közalapítványokba kiszervezett egyetemek megkerülésével oldaná meg a hallgatók Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvételét. Az alternatív megoldás szerint így a Magyarországtól visszatartott forrásokat egy független közvetítő irányítása alá helyeznék.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.