Erasmus: még mindig nem oldódott meg az ügy, de a források az őszi és a tavaszi félévben is rendelkezésre állnak

Az Erasmus forrásai az őszi és a tavaszi félévben is rendelkezésre állnak, a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói tudnak menni külföldre - jelentette ki a Tempus Közalapítvány főigazgatója az M1 szerda reggeli műsorában.

  • Székács Linda

Bodrogi Richárd jelezte: az Erasmus programnak több szektora van, a felsőoktatás mellett a sport, az ifjúság, a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás is szerepel benne, amikről az október 10-én tartott nyílt napon is beszámoltak az érdeklődőknek.

A közalapítvány főigazgatója szerint ezek közül csak a felsőoktatási szektorban van nehézség, mert idén - az uniós források befagyasztása miatt - nem tudtak szerződést kötni a 21 modelváltott intézménnyel. A 2022-ben kötött szerződések azonban 2024 június végéig biztosítják a keretet, amit a kormány nemzeti forrással is kiegészített, de korábban arról is beszámoltunk, hogy bizonyos egyetemek - például a Corvinus - maguk állják azoknak a hallgatóknak az Erasmus költésgeit, akiknek már nem jut forrás a korábbi keretből.

A Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint a program iránt minden tudományterületre megvan az érdeklődés, a legnépszerűbbek a német, a francia és a spanyol területek, de a közép-európai régió is kedvelt.

Az Erasmus-üggyel kapcsolatos legutóbbi fejlemények szerint szeptemberben négy magyar diákszervezet fordult az Európai Parlamenthez a 182 ezer diákot érintő befagyasztott források miatt. A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadványban arra kérte az illetékes uniós intézményeket, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól vonják ki az oktatást, mivel a korlátozásokat a diákok, egyetemi hallgatók és kutatók szenvedik el.

Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, problémásnak tartották ugyanis az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza nem volt tisztán meghatározva. Bár a kuratóriumokból azóta távoztak az akítv politikusok, az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a megoldáshoz szükséges feltételeket.

A legutóbbi információk szerint az Európai Bizottságnak november 23-ig kell döntést hoznia a magyar alapítványi egyetemek pénzügyi támogatásáról.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.