Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Az Erasmus forrásai az őszi és a tavaszi félévben is rendelkezésre állnak, a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói tudnak menni külföldre - jelentette ki a Tempus Közalapítvány főigazgatója az M1 szerda reggeli műsorában.
Bodrogi Richárd jelezte: az Erasmus programnak több szektora van, a felsőoktatás mellett a sport, az ifjúság, a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás is szerepel benne, amikről az október 10-én tartott nyílt napon is beszámoltak az érdeklődőknek.
A közalapítvány főigazgatója szerint ezek közül csak a felsőoktatási szektorban van nehézség, mert idén - az uniós források befagyasztása miatt - nem tudtak szerződést kötni a 21 modelváltott intézménnyel. A 2022-ben kötött szerződések azonban 2024 június végéig biztosítják a keretet, amit a kormány nemzeti forrással is kiegészített, de korábban arról is beszámoltunk, hogy bizonyos egyetemek - például a Corvinus - maguk állják azoknak a hallgatóknak az Erasmus költésgeit, akiknek már nem jut forrás a korábbi keretből.
A Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint a program iránt minden tudományterületre megvan az érdeklődés, a legnépszerűbbek a német, a francia és a spanyol területek, de a közép-európai régió is kedvelt.
Az Erasmus-üggyel kapcsolatos legutóbbi fejlemények szerint szeptemberben négy magyar diákszervezet fordult az Európai Parlamenthez a 182 ezer diákot érintő befagyasztott források miatt. A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadványban arra kérte az illetékes uniós intézményeket, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól vonják ki az oktatást, mivel a korlátozásokat a diákok, egyetemi hallgatók és kutatók szenvedik el.
Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, problémásnak tartották ugyanis az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza nem volt tisztán meghatározva. Bár a kuratóriumokból azóta távoztak az akítv politikusok, az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a megoldáshoz szükséges feltételeket.
A legutóbbi információk szerint az Európai Bizottságnak november 23-ig kell döntést hoznia a magyar alapítványi egyetemek pénzügyi támogatásáról.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.