Már legalább tízen távoztak a Tokaj-Hegyalja Egyetemről: az alacsony ponthatárok lehettek az utolsó csepp a pohárban

Belharcok dúlhatnak az egyetem vezetőségében, de az sem kizárt, hogy az intézmény oktatói megelégelték, hogy idén már kettes eredményekkel is egyetemistának lehet lenni.

  • Székács Linda

Nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel, ezért eddig már legalább tízen távoztak, és még kétszer ennyien fontolgatják a felmondást a Tokaj-Hegyalja Egyetemen - tudta meg a Népszava.

Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy mindössze két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, akinek a kinevezése ellen korábban Stumpf István, az egyetem kuratóriumának elnöke lemondással tiltakozott júniusban. Horváth Ágnest a két évvel ezelőtt alapított intézmény elsőként kinevezett rektora, Bolvári-Takács Gábor lemondását követően nevezték ki, szemben Fiáth Attila borakadémikussal, aki szintén pályázott a pozícióra.

Augusztus elején aztán Wáberer György, a kuratórium jelenlegi elnöke felmentette Horváthot, a menesztés okairól viszont nem számolt be. Ennek ellenére a Népszava úgy tudja, további tíz fő már távozott, legalább húszan pedig tervezik, hogy távozni fognak az egyetemről, ahol a vezetésben dúló "belharcok" mellett a másik ok a szégyenteljesen alacsony ponthatárokban keresendő, hiszen van olyan képzés, amihez mindössze 130 pont kellett. Ezt akkor is el lehetett érni, ha az érettségin valaki csak kettes eredményeket szerzett.

 

"Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani" - véli Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Az MTA korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, szerinte az alacsony ponthatárok egyetlen célja a minél magasabbi hallgatószám elérése, 2022-ben ugyanis mindössze 389-en adták le a jelentkezésüket, pedig ezen múlik, hogy az egyetem mennyi állami normatívát kap.

Az ilyen alacsony pontszámokat szerző diákok többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy egyetemi szintű képzésben vegyen részt

- tette hozzá, különösen problémásnak ítélve, hogy a pedagógusképzésekre is ilyen alacsony ponthatárok kellettek.

Pénzügyileg egyébként az egyetem aligha panaszkodhat, hiszen a hírek szerint mintegy 75 milliárd forintos vagyonból gazdálkodik, ami ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll.

Arról, hogy az alacsony ponthatárok mit jelentenek a felsőoktatásra nézve, a napokban Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk:

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.