Februárban jelentette be Gulyás Gergely, hogy az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozíciókról. Erre azért volt szükség, mert a politikai befolyásra hivatkozva megtagadta a friss Erasmus+ támogatásokat az Unió. A lemondások ellenére azonban még mindig kormányközeli személyek vannak a vagyonkezelő alapítványokban.
Januárban érkezett a hír, mely szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A tiltás huszonegy magyar felsőoktatási intézményt érintett, többek között a Moholy-Nagy Művészet Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Corvinust is.
Az Európai Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a „modellváltó” egyetemek működése nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis azokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak, ráadásul magasrangú aktív politikusok, például miniszterek és államtitkárok is bekerülhettek a vagyonkezelő testületekbe, vagyis a kuratóriumokba.
A február 9-i kormányinfón aztán Gulyás Gergely bejelentette; az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozícióikról. Ez többek között Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály minisztereket érintette.
Bár a miniszterek tehát lemondtak, a kuratóriumi tagok között továbbra is Fideszhez köthető személyek szerepelnek.
Hogy kik a tagjai a különböző egyetemek vagyonkezelő alapítványainak, azt korábban már az Eduline is összegyűjtötte:
A Telex most kitért néhány olyan intézményre is, amelyről mi nem írtunk. A Corvinus Egyetem kuratóriumában például 2020-ig ott ült Csák János jelenlegi kulturális és innovációs miniszter, 2021-ig pedig Martonyi János volt külügyminiszter is. A kuratóriumok átalakításának bejelentéséig tag volt ugyanakkor György László is, aki jelenleg kormánybiztosként tevékenykedik. György 2023-ban távozott, helyére Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója érkezett.
A Miskolci Egyetem kuratóriumában maradhatott volna Varga Judit, aki februárban még igazságügyi miniszterként távozni kényszerült a kuratóriumból, de néhány hónappal később a miniszteri pozíciójától is megvált. Varga helyére szintén a Mol-csoportból érkezett az új tag, Világi Oszkárt, a cég vezérigazgató-helyettesét nevezték ki.
Nem mindenhol volt váltás, de ennek ellenére továbbra is kormánypárti tagok vannak a kuratóriumokban. A Dunaújvárosi Egyetemen például megtarthatta az elnöki helyét Süli János korábbi miniszter, Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő, de ahogy más egyetemek kuratóriumában, úgy a debreceniben is maradt egy aktív polgármester: a Fidesz–KNDP-s Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere.
A Nyíregyházi Egyetemen is tag maradt Kovács Ferenc, aki 2010 óta kormánypárti politikusként vezeti az egyetemnek otthont adó települést. Az Állatorvostudományi Egyetemen a volt földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor vezeti az alapítványt, aki jelenleg is a Fidesz országgyűlési képviselője, a Neumann János Egyetem kuratóriumában pedig továbbra is ott van Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
