Használjuk, de ésszel – így foglalható össze a 24 brit egyetemet – köztük a Cambridge-et, az Oxfordot, a Birminghamet és a Durhamot is – összefogó Russell Group múlt héten kiadott iránymutatása arról, mit kezdjenek a generatív mesterséges intelligencián alapuló, folyamatosan fejlesztett eszközökkel.
Már az első mondatában ambiciózusan fogalmaz a 24 nagy-britanniai egyetemet összefogó Russell Group múlt héten kiadott dokumentuma. A szöveg szerint ugyanis a generatív (azaz szöveget, képet és hasonlókat létrehozni képes) mesterséges intelligencia (MI) etikus és felelős használata mellett azért kötelezik el magukat, hogy munkatársaik és hallgatóik vezető szerepet tölthessenek be egy MI-t használó világban.
A Cambridge-et, az Oxfordot, a Birminghamet és a Durhamot is magában foglaló csoport generatív MI-vel kapcsolatos irányelvei ugyanakkor nem túlzottan sok konkrétumot tartalmaznak, inkább egyfajta utat jelölnek ki, az MI-vel kapcsolatos tudatosságot, egyenlő hozzáférést hangsúlyozva az egyetemi felhasználásban. Ez már csak azért is lehet így, mert írják is, hogy egyetemenként és tudományterületenként változó, hogyan tudják ezeket alkalmazni és fontos ennek az autonómiának a megőrzése. Ám semmiképpen sem jelentéktelen az anyag, hiszen jól mutatja, hogy a világ vezető egyetemei közül sokan nem a tiltás irányába indulnak el, hanem előre menekülnek és igyekeznek értő módon bevonni az MI-t a saját világukba.
A Russell Group öt pontban foglalta össze a generatív MI-vel kapcsolatos alapelveit:
Félremagyaráz és kizsákmányol, de megbeszéljük
A dokumentum lényegében ennek az öt pontnak a kifejtése. Az MI-vel kapcsolatos tudatosság (AI-literacy) kapcsán hangsúlyozzák a generatív technológia korlátait és etikai kihívásait. Mint azt az adatvédelmi kérdést, hogy mit kezd a rendszer az általunk megadott információkkal a későbbiekben, a beletáplált emberi szövegekben rejlő előítéletek visszaadását, illetve ugyanebből eredően, hogy pontatlan, felszínes és elavult alapanyagokból is dolgozhat a rendszer.
Hangsúlyozzák, hogy ha fel is használjuk az így kinyert anyagokat, azok valóságtartalmának felelőssége már a mi vállunkat nyomja.
Megemlítik, hogy bár léteznek MI-etikai kódexek, ezek nem minden rendszerbe vannak beépítve és nem egyszerű ellenőrizni ezeket. Illetve természetesen kitérnek az MI egyik legforróbb területére, a plágiumokra is, felhívva a figyelmet, hogy a rendszer engedély nélkül is felhasználhat forrásanyagokat. Ahogyan egy januári Time-cikkre hivatkozva, mely szerint a ChatGPT moderálását alulfizetett kenyai munkásoknak szervezték ki, a kizsákmányolást is egy potenciális problémaként jelölik meg.
Amellett, hogy képzéseket állítanak össze az MI felhasználásáról, kifejtik, hogy ennek részletei eltérnek tudományáganként, ezért az egyes részlegeket saját irányelvek alkalmazására ösztönzik, kiemelve, hogy találják ki, hogy alkalmazhatók ezek a sajátos tanulási igényű hallgatóknál, illetve párbeszédre buzdítanak az MI-felhasználásról a munkatársaik és a hallgatóik között.
Segítség és szigor
Az etikus felhasználás és az egyenlő hozzáférés kapcsán is hangsúlyozzál, hogy a megfelelő felhasználás egyetemenként és tudományterületenként eltér, márpedig ezt a fajta autonómiát fontosnak tartják megőrizni. Vélhetően ezzel magyarázható tehát, hogy a szöveg kevésbé tartalmaz konkrétumokat.
Azt is leírják ugyanakkor, hogy az újabb és újabb MI-megoldásokkal egyre több szolgáltatás fizetős lehet, ezért az egyetemeknek igyekeznie kell hozzáférést biztosítania azokhoz.
A szöveg alapján mind a 24 egyetemük felülvizsgálta a szabályzatait az MI-re reflektálva, kifejezve, hol elfogadhatatlan annak a használata, hogy ennek tudatában döntsenek, mikor veszik igénybe. A világos és átlátható előírásokat hangsúlyozzák még emellett, illetve, hogy a diákok szabadon rákérdezhessenek a saját konkrét MI-felhasználásaikra, anélkül, hogy büntetéstől kellene félniük. A tudásmegosztás kapcsán leírják, hogy nem csak a különböző szereplők tudásátadása fontos, de az is, hogy rendszeresen felülvizsgálják a szabályokat, követve azok hatékonyságát.
A hazai egyetemek is keresik az útjukat
Mi is elég gyakran be szoktunk számolni az MI kontra egyetemek témáról – nem csak azért, mert jelenleg ezen pörög a komplett világsajtó és fel akarunk zárkózni, hanem mert a magyar egyetemeknek is vannak már egészen konkrét megoldásai. Áprilisban egyszer már körbejártuk ezt részletesebben: bár erősek a korlátai, Szegeden már a szűrőprogramokkal is próbálkoznak és a plágiumnyilatkozatba is betették, a Műegyetem pedig részt is vesz az MI-szűrés fejlesztésében.
A Corvinus pedig nemrég felmérte a diákok hozzáállását, itt például kijött az, hogy a Russell-anyag által is említett fizetős hozzáférések biztosítását a hazai egyetemisták is elvárnák intézményüktől, akik közül a legtöbben a ChatGPT-t használják, de sokan dolgoznak különböző nyelvi segédprogramokkal is. Nemrég pedig már befutott az egyik első lebukás-történet is, ahol egy nemlétező médiabotrányt adott elő egy METU-hallgató, illetve már az is tudható, milyen módon érdemes védekezni a plágiumvádak ellen – már ha az ember ártatlan.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Joshua Hoehne, Unsplash)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
