Hét új egyetemi szövetség csatlakozik az Erasmus+ programhoz

Az Erasmus+ program rekordösszegű, 402,2 millió eurós teljes költségvetésével minden egyes szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós büdzsét kap négy évre.

  • Tornyos Kata

Hét új európai egyetemi szövetség hozzáadásával az összesen 50 szövetség immár 35 ország több mint 430 felsőoktatási intézményében teszi lehetővé az Erasmus plusz programot. Ezek közé tartozik az összes EU-tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország – olvasható az Európai Külügyi Szolgálat oldalán.

Ezen intézmények hallgatói egyedülálló országokon átívelő és innovatív oktatási kínálatból profitálhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőjük szempontjából fontos, alapvető készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el. Ezen túlmenően az 50 európai egyetemi szövetség a civil szervezetek, a vállalkozások, a helyi és regionális hatóságok csaknem 1700 társult partnerével együttműködve széles körű innovációt hoznak Európa régióiba is  – írják.

Januárban az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatti összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van. Mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, ezért vannak alapítványi egyetemek, amelyek már döntöttek arról, hogyan finanszírozzák majd az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait, mint például a Corvinus és a BGE is.

Nemrég pedig arról írtunk, hogy nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését, azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) ezt cáfolja: közleményük alapján a bíróság csupán az egyetem ideiglenes intézkedés iránti kérelmét utasította el, amely nem befolyásolja az ügy elbírálását.

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu