Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A modellváltó egyetemeken egy év alatt, összesítve 18 százalékkal emelkedett a különböző tudományos közlemények száma. 2020-hoz képest 2021-re kilenc százalékkal, 2022-re pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma teljes magyar felsőoktatásban, míg a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett. Közben a nemzetközi rangsorokban is előreléptek az egyetemek, a Times Higher Education listáján négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén viszont már tizenegy intézmény szerepelt
- sorolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón, szerinte milyen eredményei voltak az elmúlt évek felsőoktatási átalakításainak, köztük a modellváltásnak.
Modellváltás = előrelépés a rangsorokban?
A magyar egyetemek az európai középmezőny mögött vannak, de ez a posztszocialista országok szinte összes egyetemére igaz – erről néhány napja beszélgettünk Fábri Györggyel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) felsőoktatás-kutatójával. A magyar intézmények közül a legtöbb rangsorban az ELTE szerepel a legjobban, a 600-700. hely körül szokott végezni.
| Merre tovább? |
Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja és a HVG közös szakmai workshopot tart az egyetemi rangsorokról, bemutatva a HVG Diploma 2023 kiadványt. „Mivel mind a nemzeti, mind a globális rankingek területén jelentős változások formálódnak, a rendezvény alkalmat ad a szakértői és intézményi reflexiók megfogalmazására, képviseletére” – írják a szervezők. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A workshop időpontja és helyszíne: 2023. január 17. 10.00-12.30. OTP Fáy András Alapítvány Oktatási és Innovációs Központ (1068 Budapest, Benczúr u. 26.). A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell. |
Igaz, a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában két éve bekerült az első 300-ba, tavaly pedig az első 250-be. A Semmelweis a modellváltó intézmények közé tartozik – 2022 őszére mindössze hat felsőoktatási intézmény maradt az államnál –, de az eredménye aligha az alapítványi fenntartásnak köszönhető. „A modellváltás a legtöbb egyetemnél két éve történt meg, ha volt is előrelépés a globális rangsorokban – a Semmelweis mellett az Óbudai Egyetemen is volt –, akkor ez biztosan nem a modellváltás eredménye. A rangsorok ugyanis többek között a publikációs és idézettségi indikátorok alapján állnak össze, a publikációs növekedéshez pedig jóval több idő kell” – magyarázta Fábri György.
„Amíg egy kutatásból publikáció lesz, és azt figyelembe is veszik egy rangsor összeállításánál, az alsó hangon három év, de inkább négy-öt. A THE és a QS rangsor esetében ráadásul az is szempont, hogy az adott szakterület kutatói mit mondanak az adott egyetemről. Ami szintén nem szokott egyik napról a másikra változni. A modellváltás eredményessége vagy eredménytelensége egyszerűen még nem látszódhat a globális rangsorokon, az körülbelül a 2024-es vagy 2025-ös listákon jöhet ki először” – magyarázta.
Hozzátette: például a THE 2023-as rangsora a 2017-2021 között megjelent publikációkra hivatkozásokat veszi figyelembe. „Vagyis a 2021 közepén történt modellváltás esetleges publikációs eredményei még biztosan nem befolyásolják ennek az indikátornak az értékét” – mondta.
