Egy-két évet még várni kell arra, hogy kiderüljön, tudnak-e javítani a rangsorokban a modellváltó egyetemek

Leghamarabb 2024-ben vagy 2025-ben derülhet ki, előrelépnek-e a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az alapítványi fenntartásba került egyetemek.

  • Szabó Fruzsina

A modellváltó egyetemeken egy év alatt, összesítve 18 százalékkal emelkedett a különböző tudományos közlemények száma. 2020-hoz képest 2021-re kilenc százalékkal, 2022-re pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma teljes magyar felsőoktatásban, míg a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett. Közben a nemzetközi rangsorokban is előreléptek az egyetemek, a Times Higher Education listáján négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén viszont már tizenegy intézmény szerepelt

- sorolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón, szerinte milyen eredményei voltak az elmúlt évek felsőoktatási átalakításainak, köztük a modellváltásnak.

Modellváltás = előrelépés a rangsorokban?

A magyar egyetemek az európai középmezőny mögött vannak, de ez a posztszocialista országok szinte összes egyetemére igaz – erről néhány napja beszélgettünk Fábri Györggyel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) felsőoktatás-kutatójával. A magyar intézmények közül a legtöbb rangsorban az ELTE szerepel a legjobban, a 600-700. hely körül szokott végezni.

Merre tovább?

Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja és a HVG közös szakmai workshopot tart az egyetemi rangsorokról, bemutatva a HVG Diploma 2023 kiadványt. „Mivel mind a nemzeti, mind a globális rankingek területén jelentős változások formálódnak, a rendezvény alkalmat ad a szakértői és intézményi reflexiók megfogalmazására, képviseletére” – írják a szervezők.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A workshop időpontja és helyszíne: 2023. január 17. 10.00-12.30. OTP Fáy András Alapítvány Oktatási és Innovációs Központ (1068 Budapest, Benczúr u. 26.). A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell.

Igaz, a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában két éve bekerült az első 300-ba, tavaly pedig az első 250-be. A Semmelweis a modellváltó intézmények közé tartozik – 2022 őszére mindössze hat felsőoktatási intézmény maradt az államnál –, de az eredménye aligha az alapítványi fenntartásnak köszönhető. „A modellváltás a legtöbb egyetemnél két éve történt meg, ha volt is előrelépés a globális rangsorokban – a Semmelweis mellett az Óbudai Egyetemen is volt –, akkor ez biztosan nem a modellváltás eredménye. A rangsorok ugyanis többek között a publikációs és idézettségi indikátorok alapján állnak össze, a publikációs növekedéshez pedig jóval több idő kell” – magyarázta Fábri György.

„Amíg egy kutatásból publikáció lesz, és azt figyelembe is veszik egy rangsor összeállításánál, az alsó hangon három év, de inkább négy-öt. A THE és a QS rangsor esetében ráadásul az is szempont, hogy az adott szakterület kutatói mit mondanak az adott egyetemről. Ami szintén nem szokott egyik napról a másikra változni. A modellváltás eredményessége vagy eredménytelensége egyszerűen még nem látszódhat a globális rangsorokon, az körülbelül a 2024-es vagy 2025-ös listákon jöhet ki először” – magyarázta.

Hozzátette: például a THE 2023-as rangsora a 2017-2021 között megjelent publikációkra hivatkozásokat veszi figyelembe. „Vagyis a 2021 közepén történt modellváltás esetleges publikációs eredményei még biztosan nem befolyásolják ennek az indikátornak az értékét” – mondta.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.