Leghamarabb 2024-ben vagy 2025-ben derülhet ki, előrelépnek-e a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az alapítványi fenntartásba került egyetemek.
A modellváltó egyetemeken egy év alatt, összesítve 18 százalékkal emelkedett a különböző tudományos közlemények száma. 2020-hoz képest 2021-re kilenc százalékkal, 2022-re pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma teljes magyar felsőoktatásban, míg a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett. Közben a nemzetközi rangsorokban is előreléptek az egyetemek, a Times Higher Education listáján négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén viszont már tizenegy intézmény szerepelt
- sorolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón, szerinte milyen eredményei voltak az elmúlt évek felsőoktatási átalakításainak, köztük a modellváltásnak.
Modellváltás = előrelépés a rangsorokban?
A magyar egyetemek az európai középmezőny mögött vannak, de ez a posztszocialista országok szinte összes egyetemére igaz – erről néhány napja beszélgettünk Fábri Györggyel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) felsőoktatás-kutatójával. A magyar intézmények közül a legtöbb rangsorban az ELTE szerepel a legjobban, a 600-700. hely körül szokott végezni.
| Merre tovább? |
Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja és a HVG közös szakmai workshopot tart az egyetemi rangsorokról, bemutatva a HVG Diploma 2023 kiadványt. „Mivel mind a nemzeti, mind a globális rankingek területén jelentős változások formálódnak, a rendezvény alkalmat ad a szakértői és intézményi reflexiók megfogalmazására, képviseletére” – írják a szervezők. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A workshop időpontja és helyszíne: 2023. január 17. 10.00-12.30. OTP Fáy András Alapítvány Oktatási és Innovációs Központ (1068 Budapest, Benczúr u. 26.). A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell. |
Igaz, a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában két éve bekerült az első 300-ba, tavaly pedig az első 250-be. A Semmelweis a modellváltó intézmények közé tartozik – 2022 őszére mindössze hat felsőoktatási intézmény maradt az államnál –, de az eredménye aligha az alapítványi fenntartásnak köszönhető. „A modellváltás a legtöbb egyetemnél két éve történt meg, ha volt is előrelépés a globális rangsorokban – a Semmelweis mellett az Óbudai Egyetemen is volt –, akkor ez biztosan nem a modellváltás eredménye. A rangsorok ugyanis többek között a publikációs és idézettségi indikátorok alapján állnak össze, a publikációs növekedéshez pedig jóval több idő kell” – magyarázta Fábri György.
„Amíg egy kutatásból publikáció lesz, és azt figyelembe is veszik egy rangsor összeállításánál, az alsó hangon három év, de inkább négy-öt. A THE és a QS rangsor esetében ráadásul az is szempont, hogy az adott szakterület kutatói mit mondanak az adott egyetemről. Ami szintén nem szokott egyik napról a másikra változni. A modellváltás eredményessége vagy eredménytelensége egyszerűen még nem látszódhat a globális rangsorokon, az körülbelül a 2024-es vagy 2025-ös listákon jöhet ki először” – magyarázta.
Hozzátette: például a THE 2023-as rangsora a 2017-2021 között megjelent publikációkra hivatkozásokat veszi figyelembe. „Vagyis a 2021 közepén történt modellváltás esetleges publikációs eredményei még biztosan nem befolyásolják ennek az indikátornak az értékét” – mondta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
