"Mindent vagy semmit! Ne féljetek! Együtt vagyunk!"- skandálták a tüntetők a kabuli megmozduláson. Az egyik résztvevő később az AP hírügynökségnek azt mondta: a tálib biztonsági erők "megverték és megostorozták a lányokat", majd hozzátette: "mi még időben el tudtunk menekülni, de több tüntetőt őrizetbe vettek".

A minisztérium keddi döntését elítélő akciósorozathoz több népszerű krikettjátékos is csatlakozott, köztük Rasid Kán és Rahmanullah Gurbaz. Gurbaz - a nemzeti válogatott játékosa - szerint az oktatástól függ Afganisztán jövője, ezért "minden egyes oktatás nélküli nap az ország jövője szempontjából is elvesztegetett nap"- olvasható tweetjében.

A sportolók mellett a Kabultól 150 kilométerre keletre fekvő Dzsalálábádban, az orvostudományi egyetem férfi hallgatói is utcára vonultak a szolidaritás jegyében, és a vizsgák bojkottálására szólítottak fel mindaddig, amíg a kormány nem vonja vissza a nőkkel szembeni diszkriminatív intézkedést.

A tálib kormány legújabb intézkedését a legtöbb iszlám országban is elítélték. "Ez sem nem muszlim, sem nem emberi" - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott közös csütörtöki sajtótájékoztatón, és a rendelkezés mielőbbi visszavonását sürgette. Cavusoglu úgy érvelt, "a nők oktatása semmilyen sérelmet sem okoz Afganisztánnak", ráadásul maga az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít".

Hevesen bírálta a rendelkezést Szaúd-Arábia vezetése is, noha az országban 2019-ig számos hasonló jogszabály volt érvényben a nőkkel szemben. A szaúdi külügyminisztérium szerdai nyilatkozatában elítélte a tálib kormány döntését. Szaúd-Arábia mellett a tálib kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Katar is megdöbbenésének adott hangot korábban.

Bírálták az intézkedést csütörtökön a hét legfejlettebb iparú ország külügyminiszterei is, akik az intézkedés visszavonását sürgették, figyelmeztetve, hogy "a nemek üldözése emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet". "A nők eltávolításának a közéletből következményei lehetnek arra nézve, hogyan viszonyulnak országaink a tálibokhoz" - figyelmeztettek.

A tálib felsőoktatási miniszter viszont csütörtökön védelmébe vette a keddi rendeletet. A nyilvánosság előtt a témáról első ízben megszólaló Nida Mohammad Nadim kijelentette: a tilalomra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését az egyetemeken, mivel feltételezik, hogy egyes diákok megsértették az iszlám előírásait.

Az afgán televíziónak adott interjúban Nida Mohammad Nadim elutasította a széles körű nemzetközi tiltakozást, és felszólította a külföldieket, hogy ne avatkozzanak be Afganisztán belügyeibe. A miniszter közölte, hogy a rendelet egyelőre érvényben marad, de később visszavonhatják.    A

bevezetett rendelkezéssel kapcsolatban Ziaulla Hasmi, az afgán felsőoktatási minisztérium szóvivője csütörtöki Twitter-bejegyzésében jelezte: a kormány a szabályozás pontos részleteit a hét második felére tervezett sajtótájékoztatón ismerteti.

A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta egyre gyakoribbak a nőket és a kisebbségeket érintő jogsértések. Megtiltották például a nők számára az oktatási intézmények, köztéri parkok és fitnesztermek látogatását, valamint a munkahelyi munkavégzést is. A kormány ezzel szemben az iszlám zászlaja alatt kötelezővé tette a nőknek a fejet és testet elfedő ruházat viselését közterületen. Habár az afgán társadalom többsége hagyománytisztelő, az elmúlt két évtizedben egyre többen támogatták a nők oktatását.