Ezúttal a magyar egyetemek kutatói világítottak rá a felsőoktatásban tanulók mentális problémáira.
Az egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) készített az ELTE vezetésével.
Az egyetemisták mentális egészségéről szóló felmérést az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végezték több mint 7 ezer hallgató és 47 felsőoktatási intézmény bevonásávakl. A 7639 kitöltő 70 százaléka nő volt, akik nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki területen tanulnak.
A felmérésből többek között az is kiderült, hogy „a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát”. 29 százalékuk pedig anyagi körülményeik miatt is aggódott annak ellenére, hogy a kitöltők 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, ami „a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti".
A megnövekedett közösségimédia -használat mellett a kitöltők többsége evéssel igyekezett túllendülni a karanténon és az egyéb krízishelyzeteken. Ezek mellett növekedett a pornográf tartalmak, valamint az alkohol-és dohánytermékek fogyasztása is, ritkább esetekben pedig „megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata”, míg rendszeres testmozgást csak a kitöltők 35,9 százaléka végez.
Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karrier-tanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karrier-tanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során
– számoltak be róla, hozzátéve, hogy „a negatív impulzusokkal való megküzdéshez elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget” a kitöltőknek.
A kutatás teljes beszámolója itt érhető el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
