Emelni kell a tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapjául szolgáló hallgatói normatíván – véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Minden hatodik egyetemista ugyanis eddig is anyagi problémákkal küzdött, őket az elszálló albérletárak, az élelmiszer- és energiaárak robbanása még nehezebb helyzetbe sodorhat. A 130-140 ezer forintos albérleti díj mellett keveset ér a 15-20 ezer forintos ösztöndíj.
Minden körülmény – az infláció, az emelkedő albérletárak és a megélhetés költségeinek ugrásszerű növekedése – arra mutat, hogy a hallgatói normatíva összegével hamarosan ismét foglalkozni kell majd – mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke.
A kormány legutóbb 2019-ben – tíz év után – nyúlt hozzá az egyetemi ösztöndíjak alapját adó hallgatói normatívához. Akkor a korábbi 119 ezer forintos összeg két lépcsőben emelkedett, először 128 520 forintra, majd 166 600 forintra – azóta is ennyit kapnak az egyetemek és főiskolák.
Ezt az összeget nem kapják meg egy az egyben a hallgatók, a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint a rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. A hallgatói normatíva összegéhez igazodik például a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás, az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.
Az állami ösztöndíjas egyetemisták, főiskolások például az első tanévük második félévétől már kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, amelynek havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 5 százalékánál, ami 2020 óta 8300 forint. A szociális támogatás összegét is a normatíva határozza meg, ennek a havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 10, illetve 20 százalékánál.
Miből él a magyar egyetemista?
Azt aligha kell magyarázni, hogy miért lenne szükség a szociális és a tanulmányi alapon kiosztott támogatások emelésére – az élelmiszerek ára drasztikusan emelkedett az elmúlt hónapokban, a menzákon 20-30 százalékos, a nyelviskolákban 30-40 százalékos drágulásra számítanak, az albérletek pedig 23-25 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.
Nem véletlen, hogy a Diákhitel Központ friss felmérése szerint a Budapesten továbbtanulók félévente 700 ezer, a vidéki egyetemet vagy főiskolát választók 650 ezer forintos kiadással kalkulálnak, ez öt tanulmányi hónappal számolva havonta 130-140 ezer forintot jelent. Igaz, a kutatásban részt vevők nagyjából 200 ezer forintra becsülik azt az összeget, amelyből kényelmesen meg tudnának élni.
A becslés nem is irreális, legalábbis a Budapesten tanuló, a kollégiumi helyekről lecsúszó hallgatók mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, az ingatlan.com szerint az egyetemekhez közeli XI., IX. és VIII. kerületben 180-200 ezer forint körül mozgott az albérletek átlagára augusztusban.
A legalább 130 ezer forintos havi kiadásnak azonban csak kis részét fedezik a különböző ösztöndíjak, szociális támogatások – legalábbis ez derül ki azokból a beszámolókból, amelyeket az Eduline kapott egyetemistáktól. Egyikőjük gyógypedagógusnak tanul Budapesten, havi ösztöndíja mindössze 18 ezer forint – igaz, albérletre nem kell költenie, az egyetem egyik kollégiumában lakik. Egyik másik hallgató vegyészmérnöknek tanul, ő a viszonylag jó átlaga mellett is csak 12 ezer forintos ösztöndíjjal kalkulálhatott az előző félévben, egy – szintén Budapesten tanuló – fogorvostan-hallgató pedig 10 500 forinttal.
Egy másik interjúalanyunk nem kap tanulmányi ösztöndíjat, ráadásul kollégiumi helyet sem szerzett, így naponta ingázik Szolnokról Budapestre. Egyedüli bevétele így a gyakornoki munkájáért kapott 180 ezer forintos fizetés. Egy mesterszakos bölcsészhallgató pedig havi 33 ezer forintos ösztöndíjjal kalkulálhatott, és bár kollégiumban él, ez a bevétel nem elég a megélhetéshez, így a tanulmányai mellett gyerekeket tanít. Igaz, ismeretségi körében van olyan egyetemista is, aki extrém magasnak számító, 70 ezer forintos ösztöndíjat kapott tavaly - de ez a ritkább.
Hasonló arányokat mutat a 2021-ben – még jóval az élelmiszer- és energiaárak robbanása előtt – hétezer hallgató megkérdezésével készített Eurostudent felmérés. Az eredményekből kiderül, hogy a nappali tagozatosok bevételeinek kevesebb mint 20 százalékát teszik ki az egyetemektől, főiskoláktól kapott szociális támogatások, tanulmányi vagy egyéb ösztöndíjak. A legtöbb pénzt még mindig otthonról, a családtól kapják (ez a bevételük több mint 50 százaléka), a maradékot pedig diákmunkákból, részmunkaidős állásokból és más jellegű támogatásokból (például árvaellátásból) szedik össze.
Pedig biztos alapot adó ösztöndíjakra, szociális támogatásokra minden korábbinál nagyobb szükség lenne. Már a 2021-es felmérés is kimutatta, hogy minden hatodik hallgatónak komoly pénzügyi problémái vannak, az például minden hetedik egyetemistát-főiskolást megoldhatatlan feladat elé állítana, ha egy nem várt kiadásra 50 ezer forintot elő kellene teremtenie. Még árulkodóbb az az adat, hogy a képzésüket korábban átmenetileg megszakító nappali tagozatosok közül minden hetedik anyagi nehézségek miatt volt kénytelen így dönteni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
