Húzzák ki a nem használt töltőket, ne hűtsék 25-26 fok alá a szobákat: ezt kéri a dolgozóktól a BME

Közös felhívást tett közzé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora és kancellárja. Többek között azt kérik az oktatóktól, hogy az órák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, a szobákat pedig ne hűtsék 25-26 fok alá.

  • Eduline

A BME oldalán közzétett levélben az áll, nemrég indították el a „Zöld Egyetem” nevű kezdeményezést, amelynek egyik célja a környezetük megóvása, a másik pedig az energiatakarékosság.

„Az utóbbi célkitűzést különösen indokolttá teszik a váratlanul megnövekedett rezsiköltségek, amelyek mérséklésében már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el, ha tudatosan formáljuk szokásainkat és együttesen cselekszünk. Az alábbi intézkedések végrehajtásával kevesebb rezsi terheli az egyetemi költségvetést, ami a Műegyetem szakmai munkájának a finanszírozását is segíti” – írják.

Többek között azt kérik az egyetem munkatársaitól, hogy a tantermekben a tanórák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, ha már nem használják, a munka végén kapcsolják ki, majd áramtalanítsák a számítógépeket, ezeken állítsák be az energiatakarékos módot.

Kiemelik azt is: ne hűtsék 25-26 fok alá a szobákat, legfeljebb 6-8 fok különbség legyen a külső és a belső hőmérséklet között. „Fűtési időszakban a hőmérsékletet a radiátor szabályozásával állítsuk be: a termosztátfej 3-as értékre (vagy kicsivel felette) állítása már megfelelő komfortérzetet biztosít. Télen a résnyire nyitva hagyott ablakokkal az utcát fűtjük, helyette elég naponta kétszer pár percig szellőztetni, amivel a levegő gyorsan és megfelelően cserélhető. Télen naplemente után célszerű a függönyöket behúzni, hogy hatékonyabb hőszigetelést biztosítsunk a lehűlő ablaküvegekkel szemben” – írják.

Azt is kérik az oktatóktól-kutatóktól, hogy gondolják végig: az általuk használt műszerek, kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztását hogyan lehet csökkenteni, használatukat optimalizálni.

Emellett számos – a környezetet védő – lépést is tennének. Újra felhívják az egyetem munkatársainak figyelmét, hogy csak azt nyomtassák ki, amit feltétlenül szükséges, gyűjtsék szelektíven a műanyagot, a papírt, az üveget és az elemeket, a hallgatói feladatokat elektronikus formában kérjék be, a jelenlétet nem igénylő konzultációkat tartsák Teamsen, és törekedjenek a tömegközlekedés használatára, a kerékpáros vagy rolleres, gyalogos közlekedésre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.