Közös felhívást tett közzé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora és kancellárja. Többek között azt kérik az oktatóktól, hogy az órák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, a szobákat pedig ne hűtsék 25-26 fok alá.
A BME oldalán közzétett levélben az áll, nemrég indították el a „Zöld Egyetem” nevű kezdeményezést, amelynek egyik célja a környezetük megóvása, a másik pedig az energiatakarékosság.
„Az utóbbi célkitűzést különösen indokolttá teszik a váratlanul megnövekedett rezsiköltségek, amelyek mérséklésében már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el, ha tudatosan formáljuk szokásainkat és együttesen cselekszünk. Az alábbi intézkedések végrehajtásával kevesebb rezsi terheli az egyetemi költségvetést, ami a Műegyetem szakmai munkájának a finanszírozását is segíti” – írják.
Többek között azt kérik az egyetem munkatársaitól, hogy a tantermekben a tanórák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, ha már nem használják, a munka végén kapcsolják ki, majd áramtalanítsák a számítógépeket, ezeken állítsák be az energiatakarékos módot.
Kiemelik azt is: ne hűtsék 25-26 fok alá a szobákat, legfeljebb 6-8 fok különbség legyen a külső és a belső hőmérséklet között. „Fűtési időszakban a hőmérsékletet a radiátor szabályozásával állítsuk be: a termosztátfej 3-as értékre (vagy kicsivel felette) állítása már megfelelő komfortérzetet biztosít. Télen a résnyire nyitva hagyott ablakokkal az utcát fűtjük, helyette elég naponta kétszer pár percig szellőztetni, amivel a levegő gyorsan és megfelelően cserélhető. Télen naplemente után célszerű a függönyöket behúzni, hogy hatékonyabb hőszigetelést biztosítsunk a lehűlő ablaküvegekkel szemben” – írják.
Azt is kérik az oktatóktól-kutatóktól, hogy gondolják végig: az általuk használt műszerek, kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztását hogyan lehet csökkenteni, használatukat optimalizálni.
Emellett számos – a környezetet védő – lépést is tennének. Újra felhívják az egyetem munkatársainak figyelmét, hogy csak azt nyomtassák ki, amit feltétlenül szükséges, gyűjtsék szelektíven a műanyagot, a papírt, az üveget és az elemeket, a hallgatói feladatokat elektronikus formában kérjék be, a jelenlétet nem igénylő konzultációkat tartsák Teamsen, és törekedjenek a tömegközlekedés használatára, a kerékpáros vagy rolleres, gyalogos közlekedésre.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
