Húzzák ki a nem használt töltőket, ne hűtsék 25-26 fok alá a szobákat: ezt kéri a dolgozóktól a BME

Közös felhívást tett közzé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora és kancellárja. Többek között azt kérik az oktatóktól, hogy az órák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, a szobákat pedig ne hűtsék 25-26 fok alá.

  • Eduline

A BME oldalán közzétett levélben az áll, nemrég indították el a „Zöld Egyetem” nevű kezdeményezést, amelynek egyik célja a környezetük megóvása, a másik pedig az energiatakarékosság.

„Az utóbbi célkitűzést különösen indokolttá teszik a váratlanul megnövekedett rezsiköltségek, amelyek mérséklésében már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el, ha tudatosan formáljuk szokásainkat és együttesen cselekszünk. Az alábbi intézkedések végrehajtásával kevesebb rezsi terheli az egyetemi költségvetést, ami a Műegyetem szakmai munkájának a finanszírozását is segíti” – írják.

Többek között azt kérik az egyetem munkatársaitól, hogy a tantermekben a tanórák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, ha már nem használják, a munka végén kapcsolják ki, majd áramtalanítsák a számítógépeket, ezeken állítsák be az energiatakarékos módot.

Kiemelik azt is: ne hűtsék 25-26 fok alá a szobákat, legfeljebb 6-8 fok különbség legyen a külső és a belső hőmérséklet között. „Fűtési időszakban a hőmérsékletet a radiátor szabályozásával állítsuk be: a termosztátfej 3-as értékre (vagy kicsivel felette) állítása már megfelelő komfortérzetet biztosít. Télen a résnyire nyitva hagyott ablakokkal az utcát fűtjük, helyette elég naponta kétszer pár percig szellőztetni, amivel a levegő gyorsan és megfelelően cserélhető. Télen naplemente után célszerű a függönyöket behúzni, hogy hatékonyabb hőszigetelést biztosítsunk a lehűlő ablaküvegekkel szemben” – írják.

Azt is kérik az oktatóktól-kutatóktól, hogy gondolják végig: az általuk használt műszerek, kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztását hogyan lehet csökkenteni, használatukat optimalizálni.

Emellett számos – a környezetet védő – lépést is tennének. Újra felhívják az egyetem munkatársainak figyelmét, hogy csak azt nyomtassák ki, amit feltétlenül szükséges, gyűjtsék szelektíven a műanyagot, a papírt, az üveget és az elemeket, a hallgatói feladatokat elektronikus formában kérjék be, a jelenlétet nem igénylő konzultációkat tartsák Teamsen, és törekedjenek a tömegközlekedés használatára, a kerékpáros vagy rolleres, gyalogos közlekedésre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.