Sok egyetemi oktató ugyanis dolgozhatna magasabb beosztásban, így jóval magasabb fizetési kategóriába is kerülhetnének.
Évi több százezer forintot buknak azok az egyetemi oktatók, akik képzettségüknél, szakmai tapasztalatuknál alacsonyabb beosztásban dolgoznak - gyűjtötte össze a számokat az Átlátszó.
A tanárok alapbére attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben dolgoznak: először tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.
Az Átlátszó kikérte a magyar egyetemektől, hogy pontosan hány főből áll a tanári kar, és a fenti kategóriák szerint milyen az összetétele. Húsz egyetemtől kaptak választ, köztük tízben dolgozik olyan oktató, aki magasabb pozíciót kaphatna a jelenleginél. A tíz egyetemen összesen 177 ilyen oktató van, az ELTE-n 47, a Pécsi Tudományegyetemen 44, a Semmelweisen 39, a Szegedi Tudományegyetemen 30.
Ezzel az oktatók buknak nagyon sokat
Az oldal szerint egy tanársegédi pozícióban tartott oktató évente bruttó 664 ezer forinttal keres kevesebbet, mint ha előléptetnék adjunktussá, egy habilitált adjunktus pozícióban tartott docens pedig évi 1,3 milliót bukik a 2018-as bértábla alapján.
A közölt adatok alapján az ELTE-nek évente 48,5 millió forinttal többet kellene az oktatók bérezésére fordítania, ha mindenkit, aki elméletben jogosult rá, előléptetne, a Pécsi Tudományegyetemen ez 40 millió forint.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
