Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sok egyetemi oktató ugyanis dolgozhatna magasabb beosztásban, így jóval magasabb fizetési kategóriába is kerülhetnének.
Évi több százezer forintot buknak azok az egyetemi oktatók, akik képzettségüknél, szakmai tapasztalatuknál alacsonyabb beosztásban dolgoznak - gyűjtötte össze a számokat az Átlátszó.
A tanárok alapbére attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben dolgoznak: először tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.
Az Átlátszó kikérte a magyar egyetemektől, hogy pontosan hány főből áll a tanári kar, és a fenti kategóriák szerint milyen az összetétele. Húsz egyetemtől kaptak választ, köztük tízben dolgozik olyan oktató, aki magasabb pozíciót kaphatna a jelenleginél. A tíz egyetemen összesen 177 ilyen oktató van, az ELTE-n 47, a Pécsi Tudományegyetemen 44, a Semmelweisen 39, a Szegedi Tudományegyetemen 30.
Ezzel az oktatók buknak nagyon sokat
Az oldal szerint egy tanársegédi pozícióban tartott oktató évente bruttó 664 ezer forinttal keres kevesebbet, mint ha előléptetnék adjunktussá, egy habilitált adjunktus pozícióban tartott docens pedig évi 1,3 milliót bukik a 2018-as bértábla alapján.
A közölt adatok alapján az ELTE-nek évente 48,5 millió forinttal többet kellene az oktatók bérezésére fordítania, ha mindenkit, aki elméletben jogosult rá, előléptetne, a Pécsi Tudományegyetemen ez 40 millió forint.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.