Több százezer forinttól esnek el évente az egyetemi oktatók

Sok egyetemi oktató ugyanis dolgozhatna magasabb beosztásban, így jóval magasabb fizetési kategóriába is kerülhetnének.

  • Eduline

Évi több százezer forintot buknak azok az egyetemi oktatók, akik képzettségüknél, szakmai tapasztalatuknál alacsonyabb beosztásban dolgoznak - gyűjtötte össze a számokat az Átlátszó.

A tanárok alapbére attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben dolgoznak: először tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.

Az Átlátszó kikérte a magyar egyetemektől, hogy pontosan hány főből áll a tanári kar, és a fenti kategóriák szerint milyen az összetétele. Húsz egyetemtől kaptak választ, köztük tízben dolgozik olyan oktató, aki magasabb pozíciót kaphatna a jelenleginél. A tíz egyetemen összesen 177 ilyen oktató van, az ELTE-n 47, a Pécsi Tudományegyetemen 44, a Semmelweisen 39, a Szegedi Tudományegyetemen 30.

Ezzel az oktatók buknak nagyon sokat

Az oldal szerint egy tanársegédi pozícióban tartott oktató évente bruttó 664 ezer forinttal keres kevesebbet, mint ha előléptetnék adjunktussá, egy habilitált adjunktus pozícióban tartott docens pedig évi 1,3 milliót bukik a 2018-as bértábla alapján.

A közölt adatok alapján az ELTE-nek évente 48,5 millió forinttal többet kellene az oktatók bérezésére fordítania, ha mindenkit, aki elméletben jogosult rá, előléptetne, a Pécsi Tudományegyetemen ez 40 millió forint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.