Friss: online oktatásra áll át az ELTE a tavaszi félévben, legalább három hétig így tartják majd az órákat

Online oktatással kezdődik a tavaszi félév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), leghamarabb február végén térhetnek át jelenléti formára.

  • Szabó Fruzsina

Az ELTE-n február 7-én kezdődik a tavaszi félév szorgalmi időszaka, a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt online formában – olvasható az egyetem tájékoztatójában. Egyelőre három hétre rendeltek el online oktatást, utána döntenek majd arról, hogyan folytatódik a szemeszter.

Hozzáteszik: mivel az egyetem dolgozói körében az átoltottság szinte teljes (állami felsőoktatási intézményként gyakorlatilag ugyanolyan szabályok vonatkoznak az ELTE-re, mint az állami iskolákra), és a hallgatók körében is kifejezetten magas, azt remélik, hogy a félév második felében már hagyományos formában tudják majd megtartani az előadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat.

„Az áttérés időpontjáról az egyetem külön tájékoztatót ad majd ki, egy hét felkészülési időt biztosítva az érintettek számára” – írják. Hozzáteszik azt is, hogy a kollégiumok a szokásos rendben működnek a következő időszakban is, és a szakmai gyakorlatokat jelenléti formában is elvégezhetik a hallgatók, ha a gyakorlóhely így dönt.

Az ELTE több karán egyébként a vizsgákat is online tartották meg az elmúlt hetekben, így döntött például a természettudományi, a jogi és a bölcsészkar is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.