A modellváltásról tárgyaltak Palkovics László miniszterrel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezetői – írja az Átlátszó. Információik szerint az egyetemen belül egyelőre kisebbségben vannak azok, akik szeretnének fenntartót váltani, és a választások előtt a tárcavezető sem vágna bele az átalakításba. Utána viszont visszatérhetnek a kérdésre.
Augusztus óta csak hat felsőoktatási intézmény működik állami fenntartásban, a bajai Eötvös József Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a Műegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A BME egyik dolgozója az Akadémiai Dolgozók Dóruma és az Átlátszó által közösen indított TudoLeaks kiszivárogtató oldalon keresztül jelezte, hogy az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével. Ekkor szóba került a modellváltás is, amit – írja az Átlátszó – a dékánok egy része és Kotán Attila kancellár is támogatna. Ő egyébként már korábban úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a BME kiamaradt az átalakulásból, az ugyanis „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Szerinte ezt most a BME-n belülről sürgették, bár a modellváltást csak az egyetemi vezetők kisebbsége támogatja, a rektor például nem.
Az alapítványi egyetemek mindenesetre előnyben vannak: több támogatást kapnak, az oktatók bérét is jelentősebben tudták emelni, mint a központi kétszer 15 százalék. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás kérdése.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
