A modellváltásról tárgyaltak Palkovics László miniszterrel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezetői – írja az Átlátszó. Információik szerint az egyetemen belül egyelőre kisebbségben vannak azok, akik szeretnének fenntartót váltani, és a választások előtt a tárcavezető sem vágna bele az átalakításba. Utána viszont visszatérhetnek a kérdésre.
Augusztus óta csak hat felsőoktatási intézmény működik állami fenntartásban, a bajai Eötvös József Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a Műegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A BME egyik dolgozója az Akadémiai Dolgozók Dóruma és az Átlátszó által közösen indított TudoLeaks kiszivárogtató oldalon keresztül jelezte, hogy az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével. Ekkor szóba került a modellváltás is, amit – írja az Átlátszó – a dékánok egy része és Kotán Attila kancellár is támogatna. Ő egyébként már korábban úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a BME kiamaradt az átalakulásból, az ugyanis „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Szerinte ezt most a BME-n belülről sürgették, bár a modellváltást csak az egyetemi vezetők kisebbsége támogatja, a rektor például nem.
Az alapítványi egyetemek mindenesetre előnyben vannak: több támogatást kapnak, az oktatók bérét is jelentősebben tudták emelni, mint a központi kétszer 15 százalék. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás kérdése.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
