A modellváltásról tárgyaltak Palkovics László miniszterrel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vezetői – írja az Átlátszó. Információik szerint az egyetemen belül egyelőre kisebbségben vannak azok, akik szeretnének fenntartót váltani, és a választások előtt a tárcavezető sem vágna bele az átalakításba. Utána viszont visszatérhetnek a kérdésre.
Augusztus óta csak hat felsőoktatási intézmény működik állami fenntartásban, a bajai Eötvös József Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a Műegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A BME egyik dolgozója az Akadémiai Dolgozók Dóruma és az Átlátszó által közösen indított TudoLeaks kiszivárogtató oldalon keresztül jelezte, hogy az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével. Ekkor szóba került a modellváltás is, amit – írja az Átlátszó – a dékánok egy része és Kotán Attila kancellár is támogatna. Ő egyébként már korábban úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a BME kiamaradt az átalakulásból, az ugyanis „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Szerinte ezt most a BME-n belülről sürgették, bár a modellváltást csak az egyetemi vezetők kisebbsége támogatja, a rektor például nem.
Az alapítványi egyetemek mindenesetre előnyben vannak: több támogatást kapnak, az oktatók bérét is jelentősebben tudták emelni, mint a központi kétszer 15 százalék. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás kérdése.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
