A BME-nél is el tudná képzelni az alapítványi formát az egyetemi modellváltást levezénylő kormánybiztos

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) is el tudná képzelni a modellváltást Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Az ELTE viszont nem olyan egyszerűen alakítható át - tette hozzá.

  • Eduline

Az érettségi miatt majdnem lemaradtunk Stumpf István hétfő reggeli interjújáról, pedig a kormánybiztos érdekes kijelentéseket tett több olyan egyetemről, amely állami kézben maradt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés több egyetem alapítványi átalakulására bólintott rá múlt héten, így 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetelm, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami.

„A két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni” – mondta a Magyar Nemzetnek Stumpf István, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású marad, hiszen jórészt közszolgákat képez”. A művészeti egyetemekről (a Zeneakadémiáról és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, a többi már alapítványi formában működik) azt mondta, „azt meglátjuk”, mi lesz ezekkel az intézményekkel.

Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél az a "nehézség", hogy számos szak, például a pedagógusképzés nem piacosítható, ebben az államnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia. Úgy tűnik, ez mégsem jelentett akadályt, múlt héten mind a három nagy vidéki tudományegyetem – a debreceni, a szegedi és a pécsi is – alapítványi fenntartásba került.

„Igen, már a kinevezésemkor azt szorgalmaztam Orbán Viktor kormányfőnél és Palkovics László miniszternél, hogy csak azok jöjjenek, ahol egyértelműen erről dönt a szenátus” – mondta Stumpf István. Valójában több városban robbant ki vita az átalakításról. A legerősebb hallgatói akciókat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanulók szervezték, de Pécsen és Szegeden is voltak tiltakozások.

A Szegedi Tudományegyetem januári szenátusi ülésén többek között Szajbély Mihály volt bölcsészkari dékán is felszólalt, az átalakítást ellenezve azt mondta, a kuratórium – hacsak nem sikerül az alapítvány alapító okiratában kellő garanciákat beépíteni – önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet, "az alapítványi forma azonban valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (illetve a felügyelő bizottság) autonómiáját biztosítja". Mégpedig mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben - magyarázta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.