Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évről évre nő a középiskolai végzősök száma az Egyesült Királyságban, és azok száma is emelkedik, akik egyetemen folytatnák tanulmányaikat. Mindezt a felsőoktatás is a saját bőrén fogja érezni.
A volt felsőoktatási miniszter, David Willetts szerint a 2000-es években megugrott születésszám miatt nemsokára a megszokottnál sokkal többen felvételiznek majd egyetemre – írja a Guardian. A volt tárcavezető azt is kiemelte: az egyetemeknek több pénzre van szüksége, csak így tudják majd felvenni a versenyt a növekvő demográfiai nyomással és megakadályozni, hogy a huszonévesek alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkák vállalására kényszerüljenek.
„Nem biztos, hogy az emberek tisztában vannak vele, de az utóbbi 10 évben az éves születésszám 700 ezerről 800 ezerre ugrott. Ha 15-20 évvel előre tekintünk, ezek a számok 15 százalékos növekedést fognak jelenteni a felvételin”
– fogalmaz Willetts.
A brit demográfiai adatokból nemcsak az derül ki, hogy 2035-ig minden egyes évben 40 ezerrel több diák fog felsőoktatásba jelentkezni – egyre növekszik a felvettek aránya is. Mindez azt eredményezheti, hogy hamarosan több mint 350 ezer extra férőhelyre lesz szükség.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.