A rendelkezés korábban biztosította, hogy a lányok és a fiúk egyenlő arányban tanulhassanak az iskolákban, most viszont lányok százai hullanak ki az irreális elvárások miatt.
Tokió állami iskoláiban az 50-es években szüntették meg a nemek megkülönböztetését. Korábban a lányok alig néhány iskola közül választhattak és csak alacsonyabb színvonalú oktatást kaphattak – kevés idegen nyelvi és természettudományos órán vehettek részt, és gyakran a tananyag „lebutított” verzióját kapták.
A második világháború után bevezetett, és a mai napig érvényes szabály szerint az osztályok pontosan 50 százalékának fiúkból, szintén 50 százalékának pedig lányokból kell állniuk - írja a VICE. Az elején ennek hatására egyre több lány tanulhatott a fiúk mellett. A probléma akkor kezdődött, amikor a lányok elkezdtek jobb eredményeket elérni a teszteken, mint a fiúk. A különbség pedig akkorává nőtte, hogy a tokiói iskoláknak ma már lányokat kell megbuktatni, elutasítani a felvételi vizsgákon ahhoz, hogy fenntartsák a nemek egyenlő arányát.
Az 50-50 százalékos kvóta fenntartását úgy oldják meg a tokiói iskolák, hogy magasabb ponthatárokat állapítanak meg a lányoknak: akik nem tudják megugrani az irreális elvárásokat (az egyik intézménybe például hibátlan vizsgával és egy halom plusz ponttal lehetett csak bekerülni a lányoknak), azoknak be kell érniük az alacsonyabb színvonalú iskolákkal. Az iskolák vezetősége a kritikák ellenére sem hajlik a kvóták felszámolása felé, attól tartanak, hogy fordul a kocka és most a lányok kiváló eredményei veszélyeztetnék a fiúk oktatását.
A keleti országban az iskolázottság nagyban meghatározza a társadalomban betöltött státuszt, de az egyetemi felvételi még midnig a fiúknál népszerűbb. Ezt bizonyítja az is, hogy 2018-ban a Tokiói Egyetemen a hallgatók mindössze 20 százalékát adták a nők – a matematikai és természettudományos szakokon pedig még ennél is kisebb arányban tanultak lányok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
