Így néz ki a világ legnagyobb női egyeteme, ahol metró jár az épületek között
A szaúd-arábiai Princess Nourah Bint Abdul Rahman Egyetemen kizárólag nők tanulhatnak. A 800 hektáros campust két év alatt húzták fel, a hatalmas távolságok miatt az oktatók és a hallgatók metróval közlekednek az épületek között.
Bezzeg Hanna
Bár Szaúd-Arábia kétségkívül nem az egyenjogúság mintapéldája – a nők néhány évvel ezelőtt még autót sem vezethettek –, 2009-ben több nő végzett posztgraduális képzésen, mint férfi. Az már más kérdés, hogy a magasan képzett nők milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, ugyanis 2011-ben az összes munkaerő csupán 14,4 százalékát adták - írja a Fast Company.
1970-ben itt, Szaúd-Arábiában épült fel a világ legnagyobb, kizárólag nőket oktató felsőoktatási intézménye. A Princess Nourah Bint Abdul Rahman Egyetem az ország első vezetője, Abdulaziz király lánytestvérének a nevét viseli, aki saját korában azon kevés nők egyike volt, akik tudtak írni és olvasni – Nourah hercegnő bölcsessége messze földön híres volt, a szóbeszéd szerint „okosabb volt, mint negyven férfi”.
A mindössze két év alatt felépített campus a főváros, Rijád északi részén található: az egyetemen a megszokott előadótermek mellett egy kórház, egy olimpiai méretű úszómedence, egy hatalmas könyvtár, számos okosépület és rekreációs terem is található - 50 ezren tanulnak itt.
Az óriási távolságok miatt a kampuszon sofőr nélküli metrók közlekednek. Az egyetem kertjében álló szélerőművek és a világ legnagyobb napelemes erőműve biztosítja az energiaellátását. Az épület falai – a forróság miatt – képesek bent tartani az éjszakai, hűvösebb levegőt, megakadályozva a helyiségek túlmelegedését.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
