Rettegnek az afgán nők, talán sohasem térhetnek vissza az egyetemekre

A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.

  • Bezzeg Hanna

Az afgán magánegyetemeket szigorú szabályokkal nyitották meg szeptember elején: a nők a férfiaktól elválasztva tanulhatnak, és nikábot, azaz az egész arcot eltakaró, csupán a szemeknek helyet hagyó kendőt kell viselniük. Külön ki- és bejáraton kell közlekedniük, az órák alatt pedig egy függöny választja el őket a férfiaktól. A lányosztályokban csak nők és „erkölcsös, idős férfiak” oktathatnak, és a folyosókon is minimalizálni kell a két nem közti érintkezést.

Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak

A magánegyetemekkel ellentétben az állami intézmények még nem nyitották meg kapuikat – sem a nők, sem pedig a férfiak nem térhettek vissza az előadótermekbe. A nyitást erre a hétre tervezték, az újraindulás pedig feltehetően azért késik, mert még nem sikerült megteremteni a „megfelelő” muszlim környezetet az intézményekben, és egyelőre a női hallgatók utaztatását sem sikerült megszervezni.

A Kabuli Egyetem élére a napokban új alkancellárt ültettek: Muhammad Ashraf Ghairat kinevezése nagy vihart kavart felsőoktatási körökben – az egyetem oktatói közül hetvenen jelentették be felmondásukat, többen Ghairat szakmai eredményeit kifogásolták. Az új alkancellár ugyanis egyetlen BA-diplomával rendelkezik, míg elődje, Osman Baburi egy elismert, PhD végzettségű szakember volt - írja a Hindustan News.

A vezetőváltás a közösségi médiában is hullámokat kavart. Egy Twitter-profil Ghairat nevével és fotójával ellátva tweetelt az alkancellár nevében, egyik posztjában például az állt, hogy „ a nők nem térhetnek vissza az egyetemekre vagy a munkahelyükre, amíg ki nem alakítjuk a megfelelő, muszlim környezetet”.

A Twitter-fiókra a tálib kormány is hamar felfigyelt, és nem sokkal később kiderült, hogy a profil nem az alkancellárhoz, hanem egy kabuli egyetemistához tartozik, aki Ghairat kinevezése után csalódottságában és dühében kezdett posztolni - tudta meg a CNN.

„Azért döntöttem úgy, hogy létrehozom ezt a profilt, mert dühös és csalódott vagyok a tálib hatalomátvétel óta – és nemcsak én, hanem az összes afgán, az összes osztálytársam és a barátaim is. Mindenki el van keseredve, mert nem látjuk a jövőnket. A profilt paródiának szántam, nem hittem, hogy ekkora figyelem övezi majd”

– írja a 20 éves Mahmoud.

Mi lesz, ha újranyitnak az egyetemek?

Ha ez egyáltalán be fog következni, akkor feltehetőleg hasonló szabályokat kell majd követni, mint a magánegyetemeken – írja a New York Times. A koedukált oktatásnak tehát vége lehet, a női hallgatókat pedig egyedül női oktatók taníthatnák. A probléma az, hogy az egyetemi oktatói kar nagyjából lefeleződött a tálib hatalomátvétel után, a tanárok 50 százaléka hagyta el vagy tervezi elhagyni állását. A női oktatók esetében még súlyosabbak a statisztikák, ők eleve kevesen vannak. A jelenlegi szabályok miatt a legtöbb női oktató nem térhetett vissza munkahelyére, így kérdéses, hogy az egyetemek újraindulása esetén ki taníthatná majd a nőket.

A lányok a középiskolákba sem térhettek vissza

Korábban írtunk arról, hogy az egy hónapos rendkívüli szünet után csak a fiúk számára indult újra a középfokú oktatás. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről nem tett említést, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.