Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.
Az afgán magánegyetemeket szigorú szabályokkal nyitották meg szeptember elején: a nők a férfiaktól elválasztva tanulhatnak, és nikábot, azaz az egész arcot eltakaró, csupán a szemeknek helyet hagyó kendőt kell viselniük. Külön ki- és bejáraton kell közlekedniük, az órák alatt pedig egy függöny választja el őket a férfiaktól. A lányosztályokban csak nők és „erkölcsös, idős férfiak” oktathatnak, és a folyosókon is minimalizálni kell a két nem közti érintkezést.
Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak
A magánegyetemekkel ellentétben az állami intézmények még nem nyitották meg kapuikat – sem a nők, sem pedig a férfiak nem térhettek vissza az előadótermekbe. A nyitást erre a hétre tervezték, az újraindulás pedig feltehetően azért késik, mert még nem sikerült megteremteni a „megfelelő” muszlim környezetet az intézményekben, és egyelőre a női hallgatók utaztatását sem sikerült megszervezni.
A Kabuli Egyetem élére a napokban új alkancellárt ültettek: Muhammad Ashraf Ghairat kinevezése nagy vihart kavart felsőoktatási körökben – az egyetem oktatói közül hetvenen jelentették be felmondásukat, többen Ghairat szakmai eredményeit kifogásolták. Az új alkancellár ugyanis egyetlen BA-diplomával rendelkezik, míg elődje, Osman Baburi egy elismert, PhD végzettségű szakember volt - írja a Hindustan News.
A vezetőváltás a közösségi médiában is hullámokat kavart. Egy Twitter-profil Ghairat nevével és fotójával ellátva tweetelt az alkancellár nevében, egyik posztjában például az állt, hogy „ a nők nem térhetnek vissza az egyetemekre vagy a munkahelyükre, amíg ki nem alakítjuk a megfelelő, muszlim környezetet”.
Folks!
I give you my words as the chancellor of Kabul University: as long as real Islamic environment is not provided for all, women will not be allowed to come to universities or work. Islam first.— Mohammad Ashraf Ghairat محمد اشرف غیرت (@MAshrafGhairat) September 27, 2021
A Twitter-fiókra a tálib kormány is hamar felfigyelt, és nem sokkal később kiderült, hogy a profil nem az alkancellárhoz, hanem egy kabuli egyetemistához tartozik, aki Ghairat kinevezése után csalódottságában és dühében kezdett posztolni - tudta meg a CNN.
„Azért döntöttem úgy, hogy létrehozom ezt a profilt, mert dühös és csalódott vagyok a tálib hatalomátvétel óta – és nemcsak én, hanem az összes afgán, az összes osztálytársam és a barátaim is. Mindenki el van keseredve, mert nem látjuk a jövőnket. A profilt paródiának szántam, nem hittem, hogy ekkora figyelem övezi majd”
– írja a 20 éves Mahmoud.
Mi lesz, ha újranyitnak az egyetemek?
Ha ez egyáltalán be fog következni, akkor feltehetőleg hasonló szabályokat kell majd követni, mint a magánegyetemeken – írja a New York Times. A koedukált oktatásnak tehát vége lehet, a női hallgatókat pedig egyedül női oktatók taníthatnák. A probléma az, hogy az egyetemi oktatói kar nagyjából lefeleződött a tálib hatalomátvétel után, a tanárok 50 százaléka hagyta el vagy tervezi elhagyni állását. A női oktatók esetében még súlyosabbak a statisztikák, ők eleve kevesen vannak. A jelenlegi szabályok miatt a legtöbb női oktató nem térhetett vissza munkahelyére, így kérdéses, hogy az egyetemek újraindulása esetén ki taníthatná majd a nőket.
A lányok a középiskolákba sem térhettek vissza
Korábban írtunk arról, hogy az egy hónapos rendkívüli szünet után csak a fiúk számára indult újra a középfokú oktatás. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről nem tett említést, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.