A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.
Az afgán magánegyetemeket szigorú szabályokkal nyitották meg szeptember elején: a nők a férfiaktól elválasztva tanulhatnak, és nikábot, azaz az egész arcot eltakaró, csupán a szemeknek helyet hagyó kendőt kell viselniük. Külön ki- és bejáraton kell közlekedniük, az órák alatt pedig egy függöny választja el őket a férfiaktól. A lányosztályokban csak nők és „erkölcsös, idős férfiak” oktathatnak, és a folyosókon is minimalizálni kell a két nem közti érintkezést.
Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak
A magánegyetemekkel ellentétben az állami intézmények még nem nyitották meg kapuikat – sem a nők, sem pedig a férfiak nem térhettek vissza az előadótermekbe. A nyitást erre a hétre tervezték, az újraindulás pedig feltehetően azért késik, mert még nem sikerült megteremteni a „megfelelő” muszlim környezetet az intézményekben, és egyelőre a női hallgatók utaztatását sem sikerült megszervezni.
A Kabuli Egyetem élére a napokban új alkancellárt ültettek: Muhammad Ashraf Ghairat kinevezése nagy vihart kavart felsőoktatási körökben – az egyetem oktatói közül hetvenen jelentették be felmondásukat, többen Ghairat szakmai eredményeit kifogásolták. Az új alkancellár ugyanis egyetlen BA-diplomával rendelkezik, míg elődje, Osman Baburi egy elismert, PhD végzettségű szakember volt - írja a Hindustan News.
A vezetőváltás a közösségi médiában is hullámokat kavart. Egy Twitter-profil Ghairat nevével és fotójával ellátva tweetelt az alkancellár nevében, egyik posztjában például az állt, hogy „ a nők nem térhetnek vissza az egyetemekre vagy a munkahelyükre, amíg ki nem alakítjuk a megfelelő, muszlim környezetet”.
Folks!
I give you my words as the chancellor of Kabul University: as long as real Islamic environment is not provided for all, women will not be allowed to come to universities or work. Islam first.— Mohammad Ashraf Ghairat محمد اشرف غیرت (@MAshrafGhairat) September 27, 2021
A Twitter-fiókra a tálib kormány is hamar felfigyelt, és nem sokkal később kiderült, hogy a profil nem az alkancellárhoz, hanem egy kabuli egyetemistához tartozik, aki Ghairat kinevezése után csalódottságában és dühében kezdett posztolni - tudta meg a CNN.
„Azért döntöttem úgy, hogy létrehozom ezt a profilt, mert dühös és csalódott vagyok a tálib hatalomátvétel óta – és nemcsak én, hanem az összes afgán, az összes osztálytársam és a barátaim is. Mindenki el van keseredve, mert nem látjuk a jövőnket. A profilt paródiának szántam, nem hittem, hogy ekkora figyelem övezi majd”
– írja a 20 éves Mahmoud.
Mi lesz, ha újranyitnak az egyetemek?
Ha ez egyáltalán be fog következni, akkor feltehetőleg hasonló szabályokat kell majd követni, mint a magánegyetemeken – írja a New York Times. A koedukált oktatásnak tehát vége lehet, a női hallgatókat pedig egyedül női oktatók taníthatnák. A probléma az, hogy az egyetemi oktatói kar nagyjából lefeleződött a tálib hatalomátvétel után, a tanárok 50 százaléka hagyta el vagy tervezi elhagyni állását. A női oktatók esetében még súlyosabbak a statisztikák, ők eleve kevesen vannak. A jelenlegi szabályok miatt a legtöbb női oktató nem térhetett vissza munkahelyére, így kérdéses, hogy az egyetemek újraindulása esetén ki taníthatná majd a nőket.
A lányok a középiskolákba sem térhettek vissza
Korábban írtunk arról, hogy az egy hónapos rendkívüli szünet után csak a fiúk számára indult újra a középfokú oktatás. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről nem tett említést, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
