Egy hétvégén kiadott utasítás szerint az egyetemeken a nőket és a férfiakat egymástól elválasztva fogják oktatni, de más szabályokat is bevezettek a tálibok Afganisztánban.
A tálibok ígérete szerint ma megnyithatják kapuikat a magánegyetemek Afganisztánban, de az ország új urai a tanév kezdetéhez időzített rendeletükben kikötötték, hogy a nőknek kötelezően abaját és nikábot kell, vagyis az egész testüket takaró fekete ruhát, illetve olyan kendőt kell viselniük, amely eltakarja az arcot és csak a szemnek van rajta kivágás.
A rendelettel megszüntették a koedukált oktatást is. Szélsőséges esetben egy helyiségben is tartózkodhatnak, de ebben az esetben függönnyel el kell választani őket egymástól. A lányosztályokban nők oktathatnak, illetve „erkölcsös idős férfiak”.
Az egyetemekre külön bejáraton mehetnek be a férfiak és a nők, és a tanintézményeknek olyan körülményeket kell teremteniük, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek egymással a szünetekben és távozáskor. Ezt például úgy oldják meg, hogy a nők a férfiaknál korábban mennek ki a tantermekből, és egy szobában megvárják, amíg a férfiak elhagyják az épületet.
Ahogy korábban írtunk róla, nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből néhány napja, amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult. A harmincas-negyvenes afgán nők még emlékeznek arra, hogy a tálibok 1996-os hatalomátvétele után hogyan szorították ki őket az iskolákból és az egyetemekről. A legtöbben arra számítanak, most is ugyanez fog történni.
Szombaton Kabulban egyébként erőszakba fulladt egy nők jogaiért rendezett tüntetés, ahol legalább egy nő megsebesült. Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, többek közt „Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk” feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányzására.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
