A brit kormány már kimenekített harmincöt ösztöndíjast Afganisztánból, de majdnem hetven olyan szakember rekedt a tálibok által uralt országban, akik korábban vettek részt az egyik brit felsőoktatási programban. Azt mondják, féltik az életüket.
Az 1983-ban alapított Chevening-ösztöndíjjal külföldi hallgatók tanulhatnak brit egyetemeken. A programban – amely jellemzően egy mesterképzést kínál a pályázóknak – a jövő döntéshozóit, vezetőit képzik.
Körülbelül hetven volt Chevening-ösztöndíjas rekedt Afganisztánban, ők azt mondják, az életük forog kockán a tálibok uralma miatt, a brit kormány mégis magukra hagyta őket, nem kaptak segítséget a meneküléshez.
A volt ösztöndíjasok úgy fogalmaznak, reménytelennek érzik, hogy valaha biztonságban élhetnek.
„A pakisztáni határt lehetetlen átlépni egy, a brit kormánnyal kötött előzetes megállapodás nélkül. Ha sikerülne is átlépni a határt, nincs rá garancia, hogy kimenekítenek minket az országból, a brit kormányhivatalnokok hetek óta nem válaszolnak az e-mailekre"
– magyarázza egy volt ösztöndíjas, aki rejtekhelyén adott interjút a Guardiannek. Joggal rettegnek afganisztán új uraitól, többen számoltak be arról, hogy családtagjaikat tálibok hallgatták ki vagy fenyegették meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
