Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
A kimenekítettek között van a csak nőkből álló Zohra zenekar tagjainak túlnyomó része. A diákokat Portugália fogadja be és nyújt nekik majd menedéket. A vasárnap Kabulból Katarba indult géppel összesen 235-en hagyták el Afganisztánt, ami az amerikai csapatkivonás lezárulta óta a legnagyobb ilyen jellegű akció volt.
Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felidézték, hogy eddig több ezer afgán állampolgárt, köztük a tálibok konzervatív iszlamista rendszerétől tartó sportolókat és művészeket menekítettek ki az országból. Nemrég afgán lányokból álló robottechnológiai csapatot és az afgán női ifjúsági labdarúgó-válogatottat menekítették Afganisztánból Mexikóba, illetve Portugáliába.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a zenét betiltották. A mostani tálib vezetés azonban még hivatalosan nem adott ki ilyen ki rendelkezést, bár zenészek attól tartanak, ez nem várat magára. Sok tálib harcos elkezdte a szigorúan értelmezett iszlám törvények (saría) érvényesítését a többi között zenészek zaklatásával és zenés szórakozóhelyek zavarásával.
Afganisztán erős zenei hagyományokkal rendelkezik, amelyeken érezhető az iráni és indiai klasszikus zenék hatása, az utóbbi húsz évben pedig a popzene is virágzásnak indult. A 2010-ben alapított afgán országos zeneakadémia, amely egykor sokszínűségéről volt ismert, mára üressé vált. Kampuszát a tálibokkal szövetséges Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet harcosai őrzik. Az oktatók és az intézmény mintegy 350 diákja a radikálisok augusztusi hatalomátvétele óta nem tértek vissza.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
