Világszerte ismert női zenekart és több száz hallgatót mentettek ki Afganisztánból
Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
Eduline/MTI
A kimenekítettek között van a csak nőkből álló Zohra zenekar tagjainak túlnyomó része. A diákokat Portugália fogadja be és nyújt nekik majd menedéket. A vasárnap Kabulból Katarba indult géppel összesen 235-en hagyták el Afganisztánt, ami az amerikai csapatkivonás lezárulta óta a legnagyobb ilyen jellegű akció volt.
Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felidézték, hogy eddig több ezer afgán állampolgárt, köztük a tálibok konzervatív iszlamista rendszerétől tartó sportolókat és művészeket menekítettek ki az országból. Nemrég afgán lányokból álló robottechnológiai csapatot és az afgán női ifjúsági labdarúgó-válogatottat menekítették Afganisztánból Mexikóba, illetve Portugáliába.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a zenét betiltották. A mostani tálib vezetés azonban még hivatalosan nem adott ki ilyen ki rendelkezést, bár zenészek attól tartanak, ez nem várat magára. Sok tálib harcos elkezdte a szigorúan értelmezett iszlám törvények (saría) érvényesítését a többi között zenészek zaklatásával és zenés szórakozóhelyek zavarásával.
Afganisztán erős zenei hagyományokkal rendelkezik, amelyeken érezhető az iráni és indiai klasszikus zenék hatása, az utóbbi húsz évben pedig a popzene is virágzásnak indult. A 2010-ben alapított afgán országos zeneakadémia, amely egykor sokszínűségéről volt ismert, mára üressé vált. Kampuszát a tálibokkal szövetséges Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet harcosai őrzik. Az oktatók és az intézmény mintegy 350 diákja a radikálisok augusztusi hatalomátvétele óta nem tértek vissza.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.