Világszerte ismert női zenekart és több száz hallgatót mentettek ki Afganisztánból
Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
Eduline/MTI
A kimenekítettek között van a csak nőkből álló Zohra zenekar tagjainak túlnyomó része. A diákokat Portugália fogadja be és nyújt nekik majd menedéket. A vasárnap Kabulból Katarba indult géppel összesen 235-en hagyták el Afganisztánt, ami az amerikai csapatkivonás lezárulta óta a legnagyobb ilyen jellegű akció volt.
Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felidézték, hogy eddig több ezer afgán állampolgárt, köztük a tálibok konzervatív iszlamista rendszerétől tartó sportolókat és művészeket menekítettek ki az országból. Nemrég afgán lányokból álló robottechnológiai csapatot és az afgán női ifjúsági labdarúgó-válogatottat menekítették Afganisztánból Mexikóba, illetve Portugáliába.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a zenét betiltották. A mostani tálib vezetés azonban még hivatalosan nem adott ki ilyen ki rendelkezést, bár zenészek attól tartanak, ez nem várat magára. Sok tálib harcos elkezdte a szigorúan értelmezett iszlám törvények (saría) érvényesítését a többi között zenészek zaklatásával és zenés szórakozóhelyek zavarásával.
Afganisztán erős zenei hagyományokkal rendelkezik, amelyeken érezhető az iráni és indiai klasszikus zenék hatása, az utóbbi húsz évben pedig a popzene is virágzásnak indult. A 2010-ben alapított afgán országos zeneakadémia, amely egykor sokszínűségéről volt ismert, mára üressé vált. Kampuszát a tálibokkal szövetséges Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet harcosai őrzik. Az oktatók és az intézmény mintegy 350 diákja a radikálisok augusztusi hatalomátvétele óta nem tértek vissza.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
