Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.
A magyar egyetemisták mindössze 9 százaléka szerzett külföldi tanulmányi tapasztalatot, közülük legtöbben Erasmusszal vagy más mobilitási programmal utaztak külföldre; míg mások szakmai gyakorlatukat végezték külföldön. Ennél jóval kisebb azok aránya, akik 3 hónapnál rövidebb tanulmányi úton, például kutatóúton vagy nyelvtanfolyamon vettek részt egy másik országban - derül ki az Eurostudent legfrissebb elemzéséből, amely még 2019-es, vagyis a világjárvány előtti adatokat dolgozta fel.
A mesterképzéseken népszerűbb a külföldi tanulás, kétszer annyian tanultak már külföldön, mint az osztatlan képzések hallgatói, és háromszor annyian, mint az alapszakosok.
A legtöbben a művészeti, a bölcsész- és a hitéleti képzéseken tanulók közül folytattak már külföldi tanulmányokat, ám az arány ezeken a területeken sem kifejezetten magas, mindössze 6-9 százalék. A műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a művészetközvetítési, az agrár- és az informatikaképzések hallgatói közül viszont ennél is kevesebb töltöttek külföldön néhány hónapot.
A pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő
A megkérdezett hallgatók közel kétharmada egyáltalán nem tervez külföldi tanulmányokat. Minden második egyetemista szerint a pénzhiány a legnagyobb akadály, de tízből négyen családtagjaikkal, párjukkal való kapcsolatukat féltik, tízből hárman pedig nem szeretnék elveszíteni itthoni munkájukat.
A hallgatók harmada a képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályokat: az információhiányt, a külföldön szerzett kreditek elismertetésének nehézkességét. Ugyanennyien vannak, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Majdnem minden negyedik hallgató mondta, hogy a számára túl nehézkes az adminisztráció, esetleg úgy érzik, kevés segítséget kapnak a szervezéshez. Csaknem ugyanennyien saját motiválatlanságuk miatt nem is vágnának bele a külföldi tanulmányokba.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
