Alig mennek külföldre a magyar egyetemisták, a pénzhiány jelenti a legnagyobb akadályt

Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.

  • Bezzeg Hanna

A magyar egyetemisták mindössze 9 százaléka szerzett külföldi tanulmányi tapasztalatot, közülük legtöbben Erasmusszal vagy más mobilitási programmal utaztak külföldre; míg mások szakmai gyakorlatukat végezték külföldön. Ennél jóval kisebb azok aránya, akik 3 hónapnál rövidebb tanulmányi úton, például kutatóúton vagy nyelvtanfolyamon vettek részt egy másik országban - derül ki az Eurostudent legfrissebb elemzéséből, amely még 2019-es, vagyis a világjárvány előtti adatokat dolgozta fel.

Eurostudent
Infogram

A mesterképzéseken népszerűbb a külföldi tanulás, kétszer annyian tanultak már külföldön, mint az osztatlan képzések hallgatói, és háromszor annyian, mint az alapszakosok.

A legtöbben a művészeti, a bölcsész- és a hitéleti képzéseken tanulók közül folytattak már külföldi tanulmányokat, ám az arány ezeken a területeken sem kifejezetten magas, mindössze 6-9 százalék. A műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a művészetközvetítési, az agrár- és az informatikaképzések hallgatói közül viszont ennél is kevesebb töltöttek külföldön néhány hónapot.

Inforgram

A pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő

A megkérdezett hallgatók közel kétharmada egyáltalán nem tervez külföldi tanulmányokat. Minden második egyetemista szerint a pénzhiány a legnagyobb akadály, de tízből négyen családtagjaikkal, párjukkal való kapcsolatukat féltik, tízből hárman pedig nem szeretnék elveszíteni itthoni munkájukat. 

A hallgatók harmada a képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályokat: az információhiányt, a külföldön szerzett kreditek elismertetésének nehézkességét. Ugyanennyien vannak, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Majdnem minden negyedik hallgató mondta, hogy a számára túl nehézkes az adminisztráció, esetleg úgy érzik, kevés segítséget kapnak a szervezéshez. Csaknem ugyanennyien saját motiválatlanságuk miatt nem is vágnának bele a külföldi tanulmányokba.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.