Alig mennek külföldre a magyar egyetemisták, a pénzhiány jelenti a legnagyobb akadályt

Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.

  • Bezzeg Hanna

A magyar egyetemisták mindössze 9 százaléka szerzett külföldi tanulmányi tapasztalatot, közülük legtöbben Erasmusszal vagy más mobilitási programmal utaztak külföldre; míg mások szakmai gyakorlatukat végezték külföldön. Ennél jóval kisebb azok aránya, akik 3 hónapnál rövidebb tanulmányi úton, például kutatóúton vagy nyelvtanfolyamon vettek részt egy másik országban - derül ki az Eurostudent legfrissebb elemzéséből, amely még 2019-es, vagyis a világjárvány előtti adatokat dolgozta fel.

Eurostudent
Infogram

A mesterképzéseken népszerűbb a külföldi tanulás, kétszer annyian tanultak már külföldön, mint az osztatlan képzések hallgatói, és háromszor annyian, mint az alapszakosok.

A legtöbben a művészeti, a bölcsész- és a hitéleti képzéseken tanulók közül folytattak már külföldi tanulmányokat, ám az arány ezeken a területeken sem kifejezetten magas, mindössze 6-9 százalék. A műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a művészetközvetítési, az agrár- és az informatikaképzések hallgatói közül viszont ennél is kevesebb töltöttek külföldön néhány hónapot.

Inforgram

A pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő

A megkérdezett hallgatók közel kétharmada egyáltalán nem tervez külföldi tanulmányokat. Minden második egyetemista szerint a pénzhiány a legnagyobb akadály, de tízből négyen családtagjaikkal, párjukkal való kapcsolatukat féltik, tízből hárman pedig nem szeretnék elveszíteni itthoni munkájukat. 

A hallgatók harmada a képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályokat: az információhiányt, a külföldön szerzett kreditek elismertetésének nehézkességét. Ugyanennyien vannak, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Majdnem minden negyedik hallgató mondta, hogy a számára túl nehézkes az adminisztráció, esetleg úgy érzik, kevés segítséget kapnak a szervezéshez. Csaknem ugyanennyien saját motiválatlanságuk miatt nem is vágnának bele a külföldi tanulmányokba.

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.