Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.
A magyar egyetemisták mindössze 9 százaléka szerzett külföldi tanulmányi tapasztalatot, közülük legtöbben Erasmusszal vagy más mobilitási programmal utaztak külföldre; míg mások szakmai gyakorlatukat végezték külföldön. Ennél jóval kisebb azok aránya, akik 3 hónapnál rövidebb tanulmányi úton, például kutatóúton vagy nyelvtanfolyamon vettek részt egy másik országban - derül ki az Eurostudent legfrissebb elemzéséből, amely még 2019-es, vagyis a világjárvány előtti adatokat dolgozta fel.
A mesterképzéseken népszerűbb a külföldi tanulás, kétszer annyian tanultak már külföldön, mint az osztatlan képzések hallgatói, és háromszor annyian, mint az alapszakosok.
A legtöbben a művészeti, a bölcsész- és a hitéleti képzéseken tanulók közül folytattak már külföldi tanulmányokat, ám az arány ezeken a területeken sem kifejezetten magas, mindössze 6-9 százalék. A műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a művészetközvetítési, az agrár- és az informatikaképzések hallgatói közül viszont ennél is kevesebb töltöttek külföldön néhány hónapot.
A pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő
A megkérdezett hallgatók közel kétharmada egyáltalán nem tervez külföldi tanulmányokat. Minden második egyetemista szerint a pénzhiány a legnagyobb akadály, de tízből négyen családtagjaikkal, párjukkal való kapcsolatukat féltik, tízből hárman pedig nem szeretnék elveszíteni itthoni munkájukat.
A hallgatók harmada a képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályokat: az információhiányt, a külföldön szerzett kreditek elismertetésének nehézkességét. Ugyanennyien vannak, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Majdnem minden negyedik hallgató mondta, hogy a számára túl nehézkes az adminisztráció, esetleg úgy érzik, kevés segítséget kapnak a szervezéshez. Csaknem ugyanennyien saját motiválatlanságuk miatt nem is vágnának bele a külföldi tanulmányokba.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
