Külföldön tanulnátok? Első lépések az Erasmus-ösztöndíjhoz

Az Unió legnépszerűbb cserediák-programja nemcsak remek szakmai és emberi fejlődési lehetőség, de egyben életre szóló élmény is lehet. Ha ti sem szeretnétek kimaradni belőle, mutatjuk, mik a kezdeti lépések.

  • Eduline

Mi is az az Erasmus-program?

Erasmus-ösztöndíjjal egy-két féléves külföldi egyetemi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt. A kint elvégzett kurzusok itthon is beszámítanak a tanulmányaitokba, azonban előfordulhat, hogy nem minden, külföldön elvégzett tárgyat tudtok elismertetni, erről a saját egyetemetek Erasmus-koordinátorával érdemes egyeztetnetek.

Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal.

Melyik országok vesznek részt a programban?

A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt teljes jogúként. Rajtuk kívül vannak még partnerországok is (elsősorban a felsőoktatási együttműködések esetében), ide tartozik Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, és Oroszország is.

Mi a jelentkezés menete?

Mielőtt fejest ugranátok a jelentkezésbe, először is érdemes tájékozódnotok és eldöntenetek, mely ország mely intézményében tanulnátok szívesen. A személyes szimpátia mellett azt is mérlegelnetek kell, milyen az adott egyetem oktatási profilja, milyenek a felvehető tantárgyak, a nyelvi lehetőségek. Az sem mellékes persze, hogy mi a félév kezdő és záró időpontja, illetve az oktatás nyelve. Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével.

Ha sikerült kiválasztanotok a célországot és a célintézményt, akkor következhet az adminisztrációs folyamat. Ehhez általában szükségetek lesz egy szakmai önéletrajzra, egy tanulási tervre és egy motivációs levélre is. A motivációs levélben részletesen ki kell fejtenetek, miért szeretnétek a választott egyetemen tanulni és a választott országban élni.

Mindezeken túl a pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát is, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kint tartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.

Mekkora pénzügyi támogatást kaphattok?

Az Erasmus-program támogatási összege változhat, befolyásolják például a küldő országra és a célországra jellemző megélhetési költségek közötti különbségek, a támogatást megpályázó diákok száma, az országok közötti távolság és egyéb finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állása. Ami azonban egységes, hogy erasmusos hallgatóként mentesültök a tandíj, a beiratkozási díj és a vizsgadíj megfizetése alól, és ingyenesen látogathatjátok a fogadó intézmény laboratóriumait és könyvtárait is.

Hol és meddig lehet jelentkezni?

Érdemes észben tartanotok a határidőket, ugyanis általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra, attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.

Először általában a Neptunon keresztül kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.