A Brexit nemcsak az Európai Unióból, hanem az Erasmus-programból való kilépést is jelentette a szigetországnak.
A tavaly év végi döntés elsőre hatalmas érvágásnak tűnt, hiszen Nagy-Britannia a cserediákok kedvelt célpontja volt, de sok angol hallgató is utazott Európa-szerte. A britek azonban saját programot hoztak létre.
Még 2020-ban Boris Johnson bejelentette, hogy Turing-program néven saját programot indítanak az Erasmus helyett. Mindez azért különösen szomorú, mert az Erasmus alapjait évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában tették le és egészen mostanáig páratlanul népszerű volt a szigetországban.
A brit oktatási minisztérium arról számol be, hogy az új program közel 40 ezer diáknak teszi majd lehetővé, hogy külföldön tanulhasson vagy munkát vállaljon – számol be minderről a Guardian. A 40 ezer helyből a tervek szerint 28 ezer egyetemi tanulmányi férőhelyet jelent majd, ami jócskán meghaladja azt a 18300 férőhelyet, amelyek az Erasmus-program biztosított a hallgatóknak a 2018-19-es tanévben.
A brit oktatásügyi főtitkár arról is beszámolt, hogy az új program azokat a hátrányos helyzetű tanulókat is megcélozza, akik az Erasmus adta utazási lehetőségekkel kevésbé tudtak élni. Számukra a Turing-program extra költségeket is finanszíroz majd, például az útlevelet vagy a vízumot.
Valóban ez lenne a megoldás?
Akadnak olyanok, akik bírálják az Erasmus helyébe lépő új program tervezetét, mely szerint a támogatás összege nem terjed ki a választott intézmény tandíjára, így azt a hallgatóknak saját zsebből kell majd rendezniük. Így valóban felmerülhet a kérdés, tényleg a hátrányos helyzetű hallgatók érdekeit figyelembe véve dolgozták-e ki a programot.
A tervek szerint program szélesebb körű, akár kontinensek közötti utazást is finanszíroz majd, ugyanis a világ 150 országban kínál munkalehetőséget vagy tanulmányi lehetőséget a résztvevő diákoknak. A startot azonban nem könnyíti meg a vírushelyzet, hiszen számos országban beutazási korlátozások vannak érvényben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
