Hamarosan a Turing-program veszi át az Erasmus helyét Nagy-Britanniában

A Brexit nemcsak az Európai Unióból, hanem az Erasmus-programból való kilépést is jelentette a szigetországnak.

  • Eduline

A tavaly év végi döntés elsőre hatalmas érvágásnak tűnt, hiszen Nagy-Britannia a cserediákok kedvelt célpontja volt, de sok angol hallgató is utazott Európa-szerte. A britek azonban saját programot hoztak létre.

Még 2020-ban Boris Johnson bejelentette, hogy Turing-program néven saját programot indítanak az Erasmus helyett. Mindez azért különösen szomorú, mert az Erasmus alapjait évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában tették le és egészen mostanáig páratlanul népszerű volt a szigetországban.

Európai Bizottság

A brit oktatási minisztérium arról számol be, hogy az új program közel 40 ezer diáknak teszi majd lehetővé, hogy külföldön tanulhasson vagy munkát vállaljon – számol be minderről a Guardian. A 40 ezer helyből a tervek szerint 28 ezer egyetemi tanulmányi férőhelyet jelent majd, ami jócskán meghaladja azt a 18300 férőhelyet, amelyek az Erasmus-program biztosított a hallgatóknak a 2018-19-es tanévben.

A brit oktatásügyi főtitkár arról is beszámolt, hogy az új program azokat a hátrányos helyzetű tanulókat is megcélozza, akik az Erasmus adta utazási lehetőségekkel kevésbé tudtak élni. Számukra a Turing-program extra költségeket is finanszíroz majd, például az útlevelet vagy a vízumot.

Valóban ez lenne a megoldás?

Akadnak olyanok, akik bírálják az Erasmus helyébe lépő új program tervezetét, mely szerint a támogatás összege nem terjed ki a választott intézmény tandíjára, így azt a hallgatóknak saját zsebből kell majd rendezniük. Így valóban felmerülhet a kérdés, tényleg a hátrányos helyzetű hallgatók érdekeit figyelembe véve dolgozták-e ki a programot.

A tervek szerint program szélesebb körű, akár kontinensek közötti utazást is finanszíroz majd, ugyanis a világ 150 országban kínál munkalehetőséget vagy tanulmányi lehetőséget a résztvevő diákoknak. A startot azonban nem könnyíti meg a vírushelyzet, hiszen számos országban beutazási korlátozások vannak érvényben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.