Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterveken túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a tanmenetben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a tanítványaikat – az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.

A felsőoktatás lemorzsolódási adatait összefoglaló tanulmány szerint azonban a pedagógusképzéseken viszonylag alacsony azoknak az aránya, akk félbehagyják tanulmányaikat. A 2009/2010, a 2010/2011 és a 2011/2012-es tanévben kezdett hallgatóknak 23-28 százaléka morzsolódott le, ami első olvasásra így is megdöbbentő adat, de közel sem éri el például az informatikai vagy természettudományi szakok 50 százalék körüli lemorzsolódási arányát.

Az informatikai képzések több mint a fele véget ért az abszolutórium megszerzése előtt, és ennek megfelelően ezen a képzési területen a legkisebb, csupán egyharmad a sikeresen lezárt képzések aránya. De nem ez az egyetlen reálos képzési terület, ahol a hallgatók közel fele nem jutott el a diplomáig. A természettudomány képzési területen 47-50 százalékos, a műszakin pedig 40-44 százalékos volt a lemorzsolódók aránya, az agrár- (38–40 százalék) és a gazdaságtudományi (34–36 százalék) területeken az országos átlaghoz közelített a tanulmányaikat félbehagyók aránya.

A lemorzsolódás mértéke a művészet képzési területen a legkisebb (16-18 százalék), igaz, a szakok alapvetően kis létszámúak, számos képzést csupán egyetlen intézmény hirdet meg az országban, a felvételi pedig sokszor többkörös.

Nem (csak) az egyetemen veszítjük el a leendő tanárokat

Bár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint „a tanárhiány minden nyáron slágertéma”, és évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális, az iskolákban mégis egyre inkább érzékelhető a pedagógushiány: miden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”.

A kistelepülési iskolák már évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek, a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek, hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában is tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.

A fiatal tanárok egy részét nem az egyetemen, hanem a diplomaosztó után "veszítik el" az iskolák. Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát” – magyarázta.

Egyértelmű az összefüggés az alacsony fizetésekkel: a „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég,

Hiába az átszervezés, ettől még nem oldódik meg a tanárhiány

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a tanárképzés átalakításának a célja biztosan nem a képzés lebutítása. Azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de úgy véli, a tanárhiányra nem ez a megoldás.

Ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy továbbra is megmarad a tanárok kétszakossága, egységesen ötéves lesz majd a képzés, ráadásul a tanárjelöltek nemcsak végzősként, hanem minden évben gyakorlatot szerezhetnek az iskolákban. Ez utóbbit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is jónak találja.

A PSZ korábban már kifejtette a véleményét a tanárképzés átalakításáról. Szerintük egy pedagógus akkor tud tanítani, ha biztonságban van, és sokkal több a tudása, mint a diákoknak. Az már régen rossz, ha egy tanár csak annyit tud, amennyit tanítania kell, mert úgy nem lesznek gyerekek, akik tovább tudnának tanulni – tették hozzá.