Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint a felsőoktatás világszerte zajló átalakulása nem járt együtt itthon az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem, az elmaradások pótlása, pedig mind sürgetőbb. Ezért nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a témában, ugyanis szerintük fontos, hogy a döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket is. Úgy gondolják, ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, át kell nézni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni.
Olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget.
- emelik ki, hozzátéve: "az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak".
Álláspontjuk szerint törvényi szinten kellene garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra. Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok leválthatóságát is - olvasható a közleményükben.
Kiemelik: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól. Illetve az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szakértők bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.