A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint a felsőoktatás világszerte zajló átalakulása nem járt együtt itthon az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem, az elmaradások pótlása, pedig mind sürgetőbb. Ezért nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a témában, ugyanis szerintük fontos, hogy a döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket is. Úgy gondolják, ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, át kell nézni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni.
Olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget.
- emelik ki, hozzátéve: "az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak".
Álláspontjuk szerint törvényi szinten kellene garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra. Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok leválthatóságát is - olvasható a közleményükben.
Kiemelik: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól. Illetve az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szakértők bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
