Az egyetem még idén alapítványi fenntartásba kerülhet, így a hozzá tartozó földterületnek is új tulajdonosa lehet.
Miután a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy delegált tagjaik a szenátusi ülésen is támogassák a modellváltását, csütörtökön rendkívüli ülésén, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa arról, hogy az intézmény alapítványi fenntartóhoz kerüljön.
Ha a fenntartóváltás megtörténik, akkor nem csak az egyetem kerül alapítványi fenntartóhoz, hanem az egyetemhez tartozó hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerülhet – írja a Népszava. A lap úgy tudja, hogy az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, és a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól.
A lapnak nyilatkozó Fábián István, az egyetem korábbi rektora és jelenlegi tanára a felsőoktatásban most zajló folyamatokról elmondta, szerinte az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával kapcsolatban. Illetve az is komoly probléma, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekbe azzal, hogy az egyetem új fenntartójának alapítványába saját embereit ülteti.
Az egyeztetés nélküli és a nyilvánosság kizárásával történt átalakítás ellen egyébként 21 debreceni professzor tiltakozik, az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus múlt heti rendkívüli ülését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
