A Debreceni Egyetem hatalmas földjei is magántulajdonba kerülhetnek

Az egyetem még idén alapítványi fenntartásba kerülhet, így a hozzá tartozó földterületnek is új tulajdonosa lehet.

  • Eduline

Miután a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy delegált tagjaik a szenátusi ülésen is támogassák a modellváltását, csütörtökön rendkívüli ülésén, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa arról, hogy az intézmény alapítványi fenntartóhoz kerüljön.

Ha a fenntartóváltás megtörténik, akkor nem csak az egyetem kerül alapítványi fenntartóhoz, hanem az egyetemhez tartozó hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerülhet – írja a Népszava. A lap úgy tudja, hogy az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, és a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól.

A lapnak nyilatkozó Fábián István, az egyetem korábbi rektora és jelenlegi tanára a felsőoktatásban most zajló folyamatokról elmondta, szerinte az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával kapcsolatban. Illetve az is komoly probléma, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekbe azzal, hogy az egyetem új fenntartójának alapítványába saját embereit ülteti.

Az egyeztetés nélküli és a nyilvánosság kizárásával történt átalakítás ellen egyébként 21 debreceni professzor tiltakozik, az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus múlt heti rendkívüli ülését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu