Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Magyarországon tanuló külföldi diákokat is megviselte a koronavírus-járvány miatti bezártság - írta szerdai számában a Népszava a Tempus Közalapítvány felmérését idézve.
A 2019/2020-as őszi félévben 38,4 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) a lap megkeresésére küldött adataiból. Németországból és Kínából érkezett hazánkba a legtöbb külföldi egyetemista.
A Tempus Közalapítvány már nyáron vizsgálta, hogy a Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődött korlátozások, valamint az átállás a távoktatásra.
Az alapítvány felmérésből kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (59,6 százalék) önköltséges formában tanult, mintegy harmaduk (27 százalék) a Stipendium Hungaricum programban vett részt, 13,3 százalékuk pedig az Erasmus+ program keretében tanult Magyarországon.
A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérés válaszadóinak 63 százaléka szerint a járvány többnyire nagymértékben, meghatározóan befolyásolta tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra szánt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott.
A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott.
Az egyetemek oktatási, tanulmányi támogatását - például online tananyagokkal - a hallgatók 88 százalék jónak találta, ugyanakkor néhány fontos szolgáltatás, mint a pszichológiai vagy a nyelvi támogatás szerintük kevés intézménynél jelent meg kielégítően.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.