Friss felmérés: az itt tanuló külföldi diákokat is megviselte a bezártság és a stressz

A Magyarországon tanuló külföldi diákokat is megviselte a koronavírus-járvány miatti bezártság - írta szerdai számában a Népszava a Tempus Közalapítvány felmérését idézve.

  • Eduline/MTI

A 2019/2020-as őszi félévben 38,4 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) a lap megkeresésére küldött adataiból. Németországból és Kínából érkezett hazánkba a legtöbb külföldi egyetemista.

A Tempus Közalapítvány már nyáron vizsgálta, hogy a Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődött korlátozások, valamint az átállás a távoktatásra.

Az alapítvány felmérésből kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (59,6 százalék) önköltséges formában tanult, mintegy harmaduk (27 százalék) a Stipendium Hungaricum programban vett részt, 13,3 százalékuk pedig az Erasmus+ program keretében tanult Magyarországon.

A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérés válaszadóinak 63 százaléka szerint a járvány többnyire nagymértékben, meghatározóan befolyásolta tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra szánt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott.

A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott.

Az egyetemek oktatási, tanulmányi támogatását - például online tananyagokkal - a hallgatók 88 százalék jónak találta, ugyanakkor néhány fontos szolgáltatás, mint a pszichológiai vagy a nyelvi támogatás szerintük kevés intézménynél jelent meg kielégítően.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.